Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Rokonság. 19 anyával nemileg érintkezett és mindaddig, míg ez az elismerés hatálytalanítva nincs, a férj nem bizonyíthatja, hogy az anyával a fogantatás idejében nem közösült. (6763/1927. — P. H. T. VI. 737.) K. 738. E. H. Az atya halála után törvényesítell gyermek törvénvesítésének joghatálya visszahat az atya halálának időpontjára és az így törvényesített gyermek is az atya törvényes örökösévé válik. (1782/ 1923. - P. H. T. VI. 738.) K. 916. E. H. Az államfői kegyelem útján való törvényesítés csak az atyával és az atyának a törvényesített gyermek anyjától származó ivadékaival létesít rokonsági kapcsolatot, az atyának más rokonaival azonban nem. (4736/1933. — P. H. T. VII. 916.) IV. FEJEZET. ÖRÖKBEFOGADÁS. K. 422. E. H. Az örökbefogadási szerződés csak olyan okból hatálytalanítható, mely az örökségből való kitagadásra is elegendő. (9999/1915. — P. H. T. K. 81. J. D. Az örökbefogadási szerződésnek magánjogi vonatkozásban való érvényességéhez is a szerződésnek kormányhatósági megerősítése szükséges. (1936. évi június hó 8. — P. H. T. VII. 917.) V. FEJEZET. ROKONOK ELTARTÁSA. K. 740. E. H. A szülő gyermekének elsősorban természetben köteles tartást nyújtani, de méltánylást érdemlő fontos okból a tartásra szoruló gyermek a tartás pénzbeli egvenértékét követelheti. (6297/1927. - P. H. T. VI. 74Ö.)