Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

98 Magánjog. ság előtt folyó polgári perben irányadó. (Pp. VI. 8705/1915. - P. H. T. III. 521.) K. 522. E. H. A végrehajtási zálogjoggal bíró hitelezőt is megilleti az a jog, hogy káirának a megtérítését követelhesse attól, aki vétkes cselekményével előidézte azt, hogy a hitelező követelése a zálogtárgyból, annak megrongálása miatt kielégítést nem nyerhetett. (6907/1915. — P. H. T. III. 522.) K. 523. E. H. Kártérítésre köteles az, aki tudva, hogy bírói tévedésből saját ingatlana helyett másnak ingatlana került árverés alá, az árverést szenvedőt érhető kár elhárításaira a megfelelő lépéseket megtenni elmulasztja. (7244/1915. — P. H. T. III. 523.) K. 527. E. H. A gazda, aki gazdasági külső cselédje után az 1900:XVI. tc. által szervezett gazdasági munkás- és cselédpénztárnál (e törvény 8. §-ában meghatározott) járulékot befizeti, a cselédjét szolgálatának teljesítése közben ért balesetből kifolyóan kártérítési felelősséggel csak akkor terhelhető, ha a gazdát a baleset körül gondatlanság terheli. (3918/1913. — P. H. T. III. 527.) Visszaélés a joggal. K. 159. E. H. Magában véve az által, hogy valakit valamely jog megillet, még senki sem tekinthető feljogosítottnak annak a jognak olykép való gyakorlatára, hogy ezáltal a másiknak a kikényszerített jognak gyakorlása útján elérhető előnnyel arányban nem álló megkárosítása idéztessék elő, s ekként a jognak gyakorlása a joggal való visszaélés tekintete alá essék. Az, hogy valaki a kár okozásánál hatósági segélv igénybevételével járt el, nem mentesíti őt az