Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Tiltott cselekmény és vétlen kártétel 99 okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól. (1920/1905. — P. H. T. I. 159.) K. 160. E. H. A törvény által előírt joglépések igénybevételéért az ezeket a joglépéseket igénybevevő fél kártérítési kereset alá, csak akkor vonható, ha az ily joglépések által károsított bebizonyítja, hogy erre a joglépésre az azt kérelmezőnek jogellenes cselekméye szolgáltatott okot. Ily jogellenes cselekmény elkövethető a büntető bíróság által elrendelendő bűnügyi zárlat kérelmezése által is akkor, ha a bűnügyi zárlat elrendelésének előzményéül szolgáló bünügvi panasz nvílván alap nélküli. (5725/1906. - P. H. T. I. 160.)" K. 161. E. H. Maga az a tény, hogy alperes Felperes ellen szabadalom bitorlás miatt feljelentést tett és hogy ez a feljelentés a büntető eljárás folyamán alaptalannak találtatott, sőt a feljelentő alperes szabadalma a felperes erre irányuló keresete folytán utóbb meg is semmisíttetett, ha a feljelentés következtében sem zárlat nem foganatosíttatott, sem pedig olyan hatósági intézkedés nem tétetett, amely a bitorlási per tárgyát képező áruknak továbbra is előállításában panaszlottat akadályozta volna, nem állapítja meg a feljelentő kártérítési kötelezettségét. (506/1905. - P. H. T. I. 161.) Elmebetegség. K. 162. E. H. Jogszabály az, hogy az elmebetegek cselekményei beszámítás alá nem esnek és ebből folyólag beteg állapotukban másoknak okozott károkért rendszerint vagyoni felelősségre nem is vonhatók és a bíróság az elmebeteg vagyonát a kárnak megtérítésére csak annyiban fordíthatja, amennyiben ezt a károsító és a károsítottnak személyes viszonyai, az elkövetett cselekmény körül-