Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Rétiét és haszonbérlet. 77 K. 492. E. H. Budapest székesfőváros 1909. évi lakbérszabályzatának 12. §-ában a rögtöni hatályú felmondás joga a bérlő részére biztosított jogkedvezmény, mely tehát nem zárja ki, hogy a szerződésszegő bérbeadót, a bérlő bírói úton szerződési kötelezettségének teljesítésére szorítsa. (7758 1916. — P. H. T. III. 492.) K. 493. E. H. A bérleti viszonyra nézve jogszabály, hogy a rendes használat mellett minden kár, mely a bérlet tárgyát a bérlő hibáján kívül éri, ellenkező kikötés hiányában, a bérbeadó hátránvára esik. (3363 1917. - P. H. T. III. 493.) A felek egyéb jogai és kötelességei. K. 58. T. Ü. H. Valamely ház vagy üzlethelyiség bérbeadása esetén a bérleti szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a bérbeadott ingatlan után járó minden néven nevezendő adót, legyen az országos, megyei vagy községi, a bérlő viseli, a bérbeadó tulajdonos jogosult az általa kifizetett (házbérjövedelmi adó és az ezzel kapcsolatos általános jövedelmi pótadó), megyei és községi adók megtérítését a bérlőtől követelni s ezt a jogát a bérleti szerződés lejárta és az óvadék visszaadása után is érvényesítheti. (1894. ápr. 13. — P. H. T. I. 121.) K. 120. E. H. Az úttest-burkolási járulék megtérítését a bérbeadó a bérlőtől csak abban az esetben követelheti, ha ezt szerződésileg kifejezetten kikötötte; e tekintetben a bérlő megtérítési kötelezettségét az, hogy a bérbeadó a bérleti szerződésben kikötötte, hogy azon összes állami adók, közterhek és esetleg természetbeni szolgálmányok, melyek a szerződési idő tartama alatt a bérlet tárgya után fizetendők, kizárólag a bérlőt terheli, még egymagában nem állapítja meg. (330/1914. - P. H. T. I. 120.)