Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

60 Magánjog. hanem keletkezhetik magából a jogügylet természetéből és a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlanságából is. (814/1916. - P. H. T. III, 465.) K. 951. E. H. Az ügyvédi megbízást együtt és közösen aláiró ügyfeleket pusztán ezen tényük alapján az ügyvédi járandóságért egyetemleges kötelezettség nem terheli. (2803/1932. - P. H. T. VII. 951.) III. FEJEZET. KEZESSÉG. Általában. K. 82. E. H. A kezesség jogi fogalmánál fogva és eltérő kikötés nélkül csak személyes biztosítást jelent és a kezes vagyonára a hitelező zálogjogot csak akkor szerezhet, ha ezt a kezes a kezességi, esetleg külön okiratban a zálog tárgyának kijelölésével vagy legalább az általános biztosítás megadásával megengedte, vagy ha a kezes ellen marasztaló bírói határozat hozatik. (9355/1891. - P. H. T. I. 82.) K. 83. E. H. Ha a készfizető kezesség az adósnak valamely kötelezettségéből eredő tartozásáért csak bizonyos összeg erejéig vállaltatik el, a kezes nem élhet azon kifogással, hogy az adós a tartozásból már annyit kifizetett, amely összeg erejéig a kezesség terjed, mert a kezes a kezességből folyó őt terhelő kötelezettségnél fogva az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azon részét tartozik kiegyenlíteni, melyet az egvenes adós meg nem fizetett, mely tehát fedezetet nem nvert. (3991/1889. — P. H. T. I. 83.) K. 85. E. H. Midőn valaki olyan kötelezettségért vállal kezességet, melynek teljesítési időpontja