Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Több hitelező és több adón viszonya. bl akkorra van meghatározva, mikor az adós egy bizonyos örökséget kezéhez veend, az egyenes adós azonban az örökség megnyílta előtt meghal, a fizetési határidő az adós halálával azonnal beállottnak tekinthető, s a hitelező annak folytán származott jogait a kezes ellen is azonnal érvénvesítheti. (6975/1876. - P. H. T. 1. 85.) K. 466. E. H. A kezest, aki a kötelezettség vállalásakor tudja, hogy a főadós csak korlátoltan cselekvőképes, önálló adósnak kell tekinteni, még ha utóbb a főkötelezettség a cselekvőképesség hiányára alapított kifogás folytán érvénytelennek nyilvánít tátik is. (5074/1916. - P. H. T. III. 466.) A kezes viszonya a főadóshoz. K. 84. E. H. Ha az egyes adós a lejárt követelést a hitelezőnek meg nem fizeti, a kezesnek jogában áll vagy az egyenes adóstól — esetleg per útján is — biztosítást szerezni, vagy a hitelezőtől követelni, hogy amennyiben őt a kezesség alól fel nem mentené, a követelés megfizetését, jogainak átengedése mellett, tőle elfogadja. (3436/1893. — P. H. T. I. 84.) K. 86. E. H. A hitelezőt kielégítő kezes jogosan követelheti . . . hogy az eredeti adóslevél, a fizetést igazoló nyugta . . . neki kiadassák . . . (2091/1887. - P. H. T. I. 86,) A határozat kihagyott részei a Jt. 10—11. §-ai folytán hatályukat vesztették. Több kezes viszonya. K. 87. E. H. A bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha az egyenes adósért többen együttesen kezeskednek és azok egyike az egész adósságot kifizette, őt — amennyiben a közöttük fennálló jogviszonyból más nem következik — a többiek ellen az