Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Több hitelezfi és több adós u/'.sronya. 59 nemcsak akkor szűnik meg, ha az adóstársak tartozásukat együttesen fizetik vissza, hanem akkor is, ha a fizetést az adóstársak egyike teljesíti; mert az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike részéről teljesített fizetés valamennyi adós javára szolgál. Ebből következik, hogy ily fizetés esetében a hitelező erre a fizető adósra át nem ruházhatja már megszűnt követelését olyan joghatállyal, hogy a követelés a többi adóstársak irányában az eredeti kötelem alapján fennállónak tekintessék. (495/1898. — P. H. T. L 81.) K. 463. E. H. A hitelező irányában egyetemlegesen kötelezett adóstársak közül az, akitől a közös tartozásból nagyobb összeg hajtatott be, mint amennyi őt a közte és adóstársa között fennállott jogviszony szerint terhelte, követelheti ugyan a megfelelő többletösszeg megtérítését attól az adóstárstól, aki saját aránylagos tartozását le nem fizette, vagy aki helyett a többletösszegre a hitelező javára a fizetés teljesíttetett, de az egyetemlegesen kötelezett adóstársnak erre a megtérítésre vonatkozó személyes jogát egy másik, hitelezője azon az alapon, hogy ennek a másik hitelezőnek későbbi rangsorozattal biztosított követelése a jelzálog vételárából nem fedeztetett, külön magán vagy bírói átruházás nélkül nem érvényesítheti, mert az előző rangsorozattal biztosított hitelezőnek adóstársa közöt egyfelől és a későbbi rangsorozattal biztosított hitelező között másfelől jogviszony magából abból a körülményből még nem keletkezett, hogy az utóbb említett hitelező az egyik adóstárs ingatlanára későbbi rangsorozattal zálogjogot szerzett. (1176/1914. — P. H. T. III. 463.) K. 465. E. H. Az egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, a törvény különös rendelkezéséből vagy tiltott cselekményből eredhet,