Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

58 Magánjog. K. 552. E. H. A baleseti járadékra kötelezett fél nem igényelheti azt, hogy a kártérítésként terhére rótt életjáradék kiszolgáltatása alól a sérült szabadságvesztés büntetésének tartamára akár egészben, akár csak valamely részében is felmentessék. (5205/1916. - P. H. T. III. 552.) K. 798. E. H. Ha a sérült a baleset következtében meghalt, a hátrahagyott özvegyet kártalanításul olyan összegű járadék illeti, mint amekkora öszszeget a férje jövedelméből az ő eltartására fordított, gyermek vagy több gyermek maradt, a bírói gyakorlat értelmében az úgynevezett általános költségek számításba vételével a férj jövedelmének rendszerint 40%-a, gyermek nem létében pedig e jövedelem 50%-a. Ettől azonban el lehet térni, ha azt a fennforgó körül ménvek kellően indokolják. (8301/192G. P. H. T. V. 798.) III. Cím: Több hitelező és több adós viszonya. II. FEJEZET. TÖBB EGYENES ADÓS VISZONYA. K. 20. J. D. A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények, különösen a hadiszállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915:XIX. tc. 17. §-ának 3. bekezdésében megállapított egyetemleges visszatérítési és kártérítési kötelezettség a 17. §. 1. és 2. bekezdésében említett eladón vagy szállítón kívül az ugyanezen törvény 6. §-a alá eső alszállítót, alvállalkozót, megbízottat, fuvarozót, fuvarozó intézeti alkalmazottat és közbenjárót is terheli. (1918. máj. 11. — P. H. T. III. 524.) K. 81. E. H. A hitelező követelése az egyetemlegesen kötelezett adóstársak valamennyié ellenében