László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 47—48. §§. — 75 helő, de még a csődnyitás előtt lejárt kincstári jogilletéket az azt kifizető bérbeadó, mint csödhitelező érvényesítheti, de nem mint tömegtartozást, habár a csődtörvény a bérszerződést folytatta is. (C. 263/1899.) A 47. §. 2. p. a csődtömeg hitelezőjének, a csődvagyonból való kielégítéshez való jogát nem érinti, hanem csak a csődeljáráson belül való elszámolásnál nyerhet alkalmazást. (I. G. 272/1899.) Az a perköltség, melynek viselésére a csődtömeg megtámadási perben köteleztetik, nem tömegköltség, hanem tömegtartozás. (Bp. T. 127/1901.) Midőn a csőd a bérnegyed folyamán nyittatik meg, a közadós üzleti helyiségéért a csődnyitás napjától a bérnegyed végéig járó s a közadós által ki nem fizetett bérösszeg tömegtartozás; amely a csődtörvény 47. §-a értelmében elégítendő ki, amelynek kielégítése tehát nem szorítkozik csupán azokra az ingókra, amelyekre a bérbeadónak az 1881: LX. t.-c. 72. §-a értelmében törvényes zálogjoga van. (Bp. T. 114/1909.) Az Országos Központi Hitelszövetkezet kebelébe tartozó szövetkezet saját tagjaival szemben fennálló követelésével szemben kielégítési elsőbbség csak oly követelésre gyakorolható, melyre a hitelezőt közvetlenül törvényen alapuló elsőbbség illeti meg, amilyen a bérbe- vagy haszonbérbeadót illető törvényes zálogjog, a váltó és kereskedelmi törvény szerint bizonyos dolgokra gyakorolható zálogjoggal biztosított követelés, nem pedig a szerződés vagy végrehajtás útján szerzett zálogjog. A szövetkezet követelése a közadós ingó vagyonából a csődtömegnek a Cs. T. 47. §-a értelmében ezt a vagyont terhelő tartozásai és e vagyonra közvetlenül törvényen alapuló elsőbbséggel biró hitelezők követelései után következő sorrendben, a Cs. T. 55. §-a szerint külön kielégítésre jogosított hitelezőket, csakúgy, mint a tulajdonképpeni csődhitelezőket megelőzően elégítendő ki. (C. 2011/1914.) 48. §. A tömeg tartozásai: 1. a tömeggondnok érvényes jogcselekvényeiböl eredő követelések; 2. a közadós kétoldalú szerződéseiből eredő követelések, amennyiben a tömeg az ügylet teljesítését követeli (20. §.); vagy amennyiben a csődnyitás előtt keletkezett s a tömeg által átvett ügyletnél a teljesítésnek a csődnyitás után kell történnie (22. §.); 3. a tömeg jogtalan gazdagodásából eredő követelések. 1910/1920. M. E. sz. rendelet 22. §. Az e rendelet