László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

76 — Csődtörvény. — alapján támasztható követelések csőd esetében a tömeg tartozásaival egy tekintet alá esnek, 1910/1926. M. E. sz. rendelet 89. §. Az eljárás befejezése vagy megszüntetése után hat hónapon belül elrendelt csődben az eljárás költségét tömegtartozásnak kell tekinteni. L. 1898: II. t.-c. 45. §. sz. a mezőgazdasági munkaadó csődjében a munkásnak a munkaszerződésből eredő összeg követelései a csődtömeg tartozásának tekintendők; ugyanaz: 1899: XLI. t,-c. 21. §. a vizimunkálatoknál alkalmazott; 1899: XLII. t.-c. 10., 14., 17., 18. §§. a gazdasági segédmunkásokról; 1900: XXVIII. t.-c. 19. §. az erdőmunkásokról, 1907: XLV. t.-c. 37. §. a mezőgazdasági cselédekről. L. még a kötvények és jelzáloglevelek biztosításáról szóló törvénycikkeket. A 48. §. 1. p. a felsorolt költségek a zálogos hitelezőket, tehát a bérbeadót is feltétlenül megelőzik. (C. 11.243/1892.) Csődnyitás után esedékes házbér tömegtartozás. (C. 710/ 1886.) Csődnyitás előtt már esedékessé vált boltbér tömegtartozást nem képez akkor sem, ha a csődtömeg egyideig használta a bérleti helyiséget. (2059/1887.) A csődnyitás előtt keletkezett s a csődtömeg által átvett haszonbérleti szerződés alapján a tömeg ellen a csődtörvény 48. §. szerint érvényesített követelés iránti per a csődbíróság hatáskörébe nem tartozik. (C. 606/1887.) A bérbeadónak abból származó követelése, hogy a tömeggondnok által átvett bérleti szerződés alapján a bérlemény tárgya az előbbi állapotba visszaállítandó: tömegtartozás. C. 182/1902.) A csődválasztmánynak az a határozata, hogy a tömeggondnok az eddigi készkiadások fedezete után fennmaradó 3500 koronát munkadíjai és készkíadásai fejében a végleges elszámolásig magánál tarthatja, nem jelenti azt, hogy a választmány ezt az összeget előlegül vagy részletfizetésül adta ki a tömeggondnoknak; ez az összeg tehát továbbra is tömegvagyont képez és abból a tömegtartozások a tömeggondnoki díjak előtt elégítendők ki. (C. 298/1911.) Az alkalmazott mely illetményei minősíthetők az 1910/ 1920. M. E. sz. rendelet 22. §-a alapján tömegtartozásnak? Csak az e rendelet alapján támasztható követelések, nem pedig a kedvezőbb külön szerződésen alapuló illetmények. (C. 6539/ 1926. Hj. Dt. XXI. 19.) Az alkalmazottnak hathavi felmondási időre járó illetmény tömegtartozásnak tekintendő ugyan; minthogy azonban a