László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

64 — Csődtörvény. — a viszonköveteléseket a tömeggel szemben ép úgy beszámíthatja, mint a közadós bérbeadóval tehette volna. (C. 1257/1894.) A bérbeadó és a bérbevevő között létrejött annak a megállapodásnak, hogy a bértartozás a bérbevevőnek a bérbeadó ellen fennálló kölcsönkövetelésébe beszámíttatík, a bérbeadó ellen időközben megnyitott csőd alatt lejáró bérrészlet tekintetében a csődtömeggel szemben nincs joghatálya. (C. 426/1900.) A részvényest a nála kint levő alaptőkével szemben beszámítási jog csődön kívül nem illetvén, a csődtörvény 38. §-a értelmében beszámítással a csődben nem élhet. (C. 881/1904.) Csődtömeget illető váltókövetelés ellen beszámításnak csak a váltótörvény 94. §. korlátai közt lehet helye. (C. 160/1899.) A szövetkezeti tagot az általa jegyzett üzletrész tekintetében oly feltétlen kötelezettség terheli, melyet minden levonás nélkül a társaságnak befizetni köteles, úgy hogy a szövetkezeti tagot a nála kintlévő üzlettartozással szemben, beszámítási jog csődön kívül sem illeti meg a szövetkezettel szsmben fennálló bármely követelésére nézve. Ennek folytán a 38. §. értelmében nem lehet joga ahhoz, hogy a nála kintlevő üzletrésztartozás hátralékával szemben a csődtömeg ellen beszámítással éljen. (C. 1388/1903.) A csődbe jutott szövetkezet volt tagja saját kölcsöntartozásába nem számíthatja be az általa teljesített tagsági befizetéseket vagy üzletrészét. (C. 7/1908.) A íömeggondnok beszámítási jogára vonatkozóan nem alkalmazható a csődtörvény 38. §-a. A csődtörvény csak a hitelező beszámítási jogára foglalván magában intézkedést, a csődtömeggondncknak a csődhitelező elleni beszámítási jogara a csődön kívül alkalmazandó törvényeket és jogelveket tartja fenn. (C. 27/1912.) A 38. §. szempontjából a követelésnek csak kelte és nem annak esedékessége lényeges, (C. 53/1902.) A készfizető kezesnek a törvényes feltételek fennforgása esetén joga van a hitelező ellen beszámítással is élni: ha tehát ez a jog a készfizető kezest csődön kívül megillette úgv élhet vele a csődtörvény 38. §-a alapján a csődtömeggel szemben is. (C. 583/1915. Hj. Dt. IX. 138.) A tulajdonjog fenntartásával eladott ingóknak a csődbe befolyt értéke iránt folytatott visszakövetelési perben a már megfizetett vételárrészlet, az eziránt támasztott viszontkereset folytán, megítélendő ugyan, de ebbe a használati díj és az értékcsökkenés beszámítandó. (E. H. 366. sz. 711/1909.) Helyes és a Cs. T. 38. §-ában foglaltaknak, valamint az ennek alapján kifejlődött és a polg. jogi határozatok tárába felvett 366. számú határozatban megnyilvánuló bírói joggyakorlatnak is megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy alperesek csődtömeggondnoka tűrni tartozik, hogy felperes a most nevezett vb. alperesek birtokába túlnyomó részben ellen-