László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 37. §. — 61 A Cst. 160. §-ának 1. pontja és utolsó bekezdése értelmében a közadós jogcselekményeinek megtámadásához a felszámolási határnap eltelte előtt a csődbíróságnak a felhatalmazása, azután pedig a csődválasztmánynak határozata szükséges. Abban az esetben, amint ez a nem vitás tényállás szerint a vb. ellen nyitott csődben is történt, — hogy ha a hitelezők meg nem jelenése folytán csődválasztmány nem alakítható, a tömeggondnoknak a felhatalmazást a csődhitelezőknek a Cst. 157. §-a értelmében hozott, a csődválasztmányi határozatot helyettesítő határozata adhatja meg. Ezért a felszámolási tárgyalási határnap eltelte után kelt csődbiztosi végzésben megadott felhatalmazás nem alkalmas arra, hogy ez alapon a felperes tömeggondnoknak a megtámadási kereset megindítására jogosultsága megállapíttassék. Később ugyan a csődhitelezők megadták a tömeggondnoknak a felhatalmazást az alperesi zálogszerzés megtámadásához. Ez a felhatalmazás megadás azonban a csődnyitást követő 6 havi elévülési határidő eltelte után történt s ezért szintén nem alkalmas a megtámadási per lefolytatására való jogosultság igazolására. A megtámadási per megindítására vonatkozó felhatalmazásnak a Cst. 37. §-ában meghatározott 6 hónapon belül kell megadatnia s a tömeggondnok által a 6 hónapon belül ugyan, de kellő felhatalmazás nélkül indított keresetnek az a hiánya, hogy a tömeggondnoknak a perindításra a törvény által megkívánt felhatalmazása nem volt, a hat hónapi elévülési határidőn túl nyert utólagos felhatalmazással nem pótolható. (C. 8790/1927. J. H. II. 1566.) Az elévülési idő nem alkalmazható akkor, midőn nem a tömeggondnok, illetőleg hitelező, hanem más személy akar a megtámadható jogcselekmény alapján a tömegből valamit elvonni. (C. 1858/1888.) A 37. §-ban körülírt elévülési idő lejárta nem zárja ki valamely zálogjognak a kereskedelmi és magánjog egyéb szabályai szerint való megtámadását. (C. 9852/1905.) A csődmegnyitás előtt kelt köteles részről való lemondás is csak a csődtörvény 37. §-ában megállapított hathavi idő alatt támadható meg abban az esetben is, ha az örökösödési igény csak a csődnyitás után nyilt meg. (784/1909.) A tömeggondnok az elévülési időn belül megindított megtámadási per folyama alatt annak egyik részétől elállott; az stól számított hat hó eltelte után újból a már elejtett jogalapra helyezkedve, a végrehajtás hatálytalanítását kérte. Kimondatott, hogy az elállás a perletétellel egy jelentőségű, és hogy a rr.egtámadási jognak a kereset indítással megszakított elévülése az elállással újra kezdetét vette és kérelem újabb előterjesztéséig be is fejeződött. (C. 977/1911.) Habár a tömeggondnoknak a csődtörvényre alapított meg-