László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

48 — Csődtörvény. — zően két éven belül történt hozományadás a 28. §. alapján sike­resen megtámadható. (C. 528/1891.) Az örökségről való lemondás kötelezi a lemondó csődtö­megét is. (Bp. T. 15,887/1883.) A közadós azon ügylete, mellyel már előbb állítólag kapott kielégítés fejében örökségéről (C. 6750/1898.) vagy köteles részéről lemondott, megtámadható, (C. 75/1898.) Az örökségről való lemondás megtámadhatósága attól függ, hogy a csődhitelezők követelései a lemondáskor fennállot­tak-e már vagy sem. (C. 4281/1905.) Azoknak a személyeknek, akik a közadósnak az 1881: XVII. t.-c. 28. §-ának í, pontja értelmében történt lemondása következ­tében a közadóst illetett örökséghez jutottak, felelőssége nem terjedhet ki nagyobb összegre, mint a mily összegre a csődhite­lezőknek a lemondás idejében már létrejött követelése, mert csupán ezen követeléseknek a kielégíthetéséhez való igény az, amely a közadós lemondása következtében sérelmet szenvedett. (C. 339/1911.) A közadós csődbejutás előtt ingatlanokat kívánt venni és a hitelezők kijátszása végett akként járt el, hogy a vételár egy részét kifizette, másik részével hátralékban maradt és az adás­vételi szerződésben nem önmagát, hanem leányát tűntette ki vevőül. A tömeggondnok megtámadási pert indított a leány el­len az ingatlanoknak a csődtömegbe való bevonása iránt. A ke­reset elutasíttatott, mivel a közadós eljárása nem képez megtá­madható jogcselekményt; a tényállás alapján a tömeggondnoknak csak ahhoz lett volna joga. hogy a leánytól azon pénzértékeket követelje vissza, melyek a színleges ügylet által a csődbejutott atya vagyonából elvonattak. (C. 7061/1903.) A zálogjog előjegyzése a csődtörvény 28. §-ának 1. és 2. pontja alapján magában véve, az előjegyzés alapjául szolgáló ügylet megtámadása nélkül meg nem támadható. (C. 736/1910.) Olyan esetben, amikor a hitelező a jelzálogjogilag biztosí­zott követelés ellenértékét a közadósnak tényleg kiszolgáltatta, egyedül a követelés zálogjogi biztosításának engedélyezésében a többi hitelezők megkárosítását felismerni még akkor sem lehet, ha a biztosítás a hitelezőnek nem az értékadással egyidőben, hanem csak utóbb lett megengedve, mert az ilyen ügyletek által az adós vagyona tényleg annyival szaporodott, amennyivel az adóssága növekedett. (C. 1029/1911.) A kapott jelzálogi biztosíték ellenértékét a közadósért valóban elvállalt váltókötelezettség esetében az esetleg teljesí­tendő fizetés képezvén, a 28. §. 1. p. alá eső ügyletről szó nem lehet akkor sem, ha a biztosítást nyert alperes a közös váltó alapján fizetést már csak a csődnyitás útán teljesített. (C. 84/ 1899.) A tömeggondnok tartozik bizonyítani, hogy az ügylet csak színleg visszterhes (C, 7137/1895,), hogy a nyert értékért a test­vér a közadósnak a megfelelő ellenértéket nem adta meg (C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom