László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 28. §. — 49 2102/1897.), hogy a szerződés által a hitelezők károsíttattak. (C. 2202/1895.) A bizonyításra kötelezett tőmeggondnokkal egy tekintet alá eső közadÓ9 vallomása biztosítékul el nem fogadható. (Bp. T. 133/1897.) A színleges érték kérdésében csődjogi szempontból az a döntő, hogy a közadós akkor, amikor az állítólagos ellenértéket kapta, tudta, hogy az telejesen értéktelen. (C. 6711/1905.) A csődtörvény 28. §-ának 1. és 2. pontjára alapított megtámadási perben a kereset jogalapjához tartozó azt a tényt, hogy az ügylet visszterhes szerződés megkötése által a csődhitelezők megkárosíttattak, a támadó tömeggondnok tartozik bizonyítani. Ennek bizonyítása nélkül nem támadható meg a közadósnak az a jogcselekménye, hogy a felvett váltókölcsönből egy részt a forgatóként szereplő apósának átadott. (C. 98/1910.) A 28. §. 1. p. esetében, ha a visszteher nélküli ügylet tárgya megvan, a keresetnek első sorban a visszteher nélküli elidegenített tárgy visszaadására s nem a tárgy értékének megtérítésére kell irányulnia. (C. 435/1900.) A Cs. T. 28. §-ának 1. pontja alapján (vissztehernélküliség, vagy színlegesség okából) megtámadott jogügyletnél a vélelem a jogügylet valódisága mellett szólván, a felperes tömeggondnok tartozott bizonyítani, hogy a vételügylet az alperes részéről vissztehernélküli volt. Az a kérdés, hogy a közadós a felvett vételárat hova fordította, a csődtömeg vagyonába juttatta, vagy a saját céljaira használta fel, mi befolyással sincs. (C. 25 1913.) A csődhitelezőket a megtámadási perben csak beavatkozási jog illeti meg: ezek tehát nincsenek jogosítva arra, hogy a felperesi követelés alapjául szolgáló jogügyletet az idézett törvény 28. §-a alapján megtámadhassák. (C. 1617/1895,) Ad. 2. pont. I. Az ügyletnek a csődtörvény 28. §-ának 2. pontja alapján való megtámadhatásához az szükséges, hogy a megkárosítás magában az ügyletben benfoglaltassék és ne a közadós valamely későbbi ténye következtében álljon elő és illetve az ügylet utólagos következményeiben nyilvánuljon meg. — II. A csődhitelezők rosszhiszemű megkárosítására irányuló szándékról jogos alapon nyugvó követelésnek kielégítése esetében nem is lehet szó. (C. 985"'1912.) A házastársak között kötött jogügylet is megtámadhatatlan, ha a vajfyonbukott házastárs megfelelő ellenértéket kapott. Az hogy a közadós a kapott ellenértéket a tömegbe be nem szolgáltatta, az ügyletet megtámadhatóvá nem teszi. (C. 55/1913.) A fennálló rokonsági kötelék mellett másik alapfeltétele a jogügylet megtámadhatóságának az, hogy az a csődhitelezők károsodását vonja maga után. (C. 1430/1898.) Nem esik a 28. §. alá, hogy a közadós ingatlanát rokonának valóságos értékén Dr. Szende : Hiteljog. III. 4