László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 28. §. — 47 kozásé, mert annak előfeltételét nem képezi a másik félnek az ügylet folytán beállott gazdagodása, hanem csak az, hogy a köz­adós jogcselekménye folytán vagyona ellenérték nélkül keves­bedett. Ezért az ajándékozási szerződéstől eltekintve, az eset körülményei szerint bírálandó el, hogy visszteher nélküli ügylet forog-e fenn. — A kezességnél az ellenérték rendszerint abban a vagyoni felelősségben van, amellyel az adós a kezesnek a he­lyette teljesített fizetésért tartozik. Abban az esetben tehát, ha a kezességvállalás kifejezetten ellenérték ellenében történt, ille­tőleg, ha az adós annak, aki tartozásáért kezességet vállalt, ezért a tényeért pénzbeli értéket adott vagy igért, a visszteher nélküli ügylet előfeltételei fenn nem forognak. (C. 508/1908.) A kezességvállalás — melynél a visszteher a főadósnak a kezessel szemben fennálló megtérítési kötelezettségében rejlik — visszteher nélküli ügyletnek nem tekinthető é9 a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alapján rendszerint meg nem támadható. De mint visszteher nélküli ügylet megtámadható a kezességvál­lalás, ha a főadós a későbbi közadós által érette történt kezes­ségvállalás idejében már fizetésképtelen volt é9 így a követelének ellene való sikeres érvényesítése ki volt zárva. (C. 416/1908.) A már előbb hitelezett áruk vételára fejében utóbb el­vállalt kezesség oly vissztehernélküli jogügylet, mely a csőd­törvény 28. §-ának 1. pontja alapján sikeresen megtámadható. (C. 2504/1900.) Az életbiztosítási összegnek átruházása nem tekinthető a csődtörvény 28. §. 1. pontja alá eső vissztehernélküli ügyletnek. (C. 4716/1894.) Az életbiztosítási összeg minden körülmények közt a ked­vezményezett és nem a biztosított vagyonához tartozván és a biztosított adósságai miatt a végrehajtási törvény 66. §-a alap­ján végrehajtás alá vonható nem lévén: arra a csőd hatálya ki nem terjed s így az életbiztosítási szerződés kedvezményezettje ellen megtámadási per sem a csődtörvény 28. §-a, sem a 29. §-a alapján sikerrel meg nem indítható. (C. 212/1908.) Az áruraktár eladásának megtámadása nélkül, csupán az áruraktárra vonatkozó tűzkárbiztosítási kötvénynek a vevőre átruházása meg nem támadható. (C. 238/1911.) Valamely már biztosított tartozásnak kiegyenlítésére tör­tént engedmény nem tekinthető színlelt ügyletnek. (C. 594/1897.) A közkereseti társaság összes tagjai közös magánadóssá­gának a társaság részéről való elvállalása és biztosítása: vissz­teher nélküli ügyletnek sem a hitelező, sem a társaság szempont­jából nem tekinthető, és így a csődbejutott társaság tőmeggond­noka a társaság ezen ügyletét a 28. §. 1. pontja alapján nem tá­madhatja meg. (C. 2432/1902.) Hozomány adása és biztosítása a szülő részéről visszteher nélkül kötött ügyletet képez, ennélfogva a csődnyitást megélő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom