László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

38 — CscdtSi ueity. — jesítette a fizetéseket, ennélfogva a fizetések a közadós jogcselekményeiként jelentkeznek s a 27. §-ban megkívánt előfeltételek fenforgása estitm megtámadhatók. (C. 1330/1906.) Valamely követelésnek abból a célból történt engedményezése, hogy így a közadós valamely tartozás kielégítést nyerjen, a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján megtámadható. (C. 674/ 1908.) A közadós megbízásából személyes engedmény alapján teljesített fizetés megtagadása esetében az engedményessel szemben is színlegesnek nyilvánítandó ugyan az engedmény, azonban ő a fizetett összeg visszatérítésére csakis kártérítési alapon volna kötelezhető. (C. 1106/1901.) A közadós a neki egy harmadik személytől járó vételárból utalványozta a hitelező követelését; ez az utalványozás a közadósnak jogcselekménye; midőn tehát a fizetés ennek az utalványozásnak következtében megtörtént és a hitelező ekkép kielégítést nyert: ez alapjában a közadós jogcselekménye által törtést s ennélfogva e cselekmény támadása tárgya lehet. (C, 524/ 1901.) A közadós vagyonából az ő tudta, beleegyezése és megbízása nélkül harmadik személyek által teljesített fizetés a közadós jogcselekményének nem tekinthető. (Bp, T. 127/1901.) A feleség a férje helyett fizetőnek tekintendő. (Nagyváradi T, 67/1899.) Jövendőben keletkező követeléseknek már előlegezett öszszegek biztosítására történt engedményezése a csődtörvény 27. §-a alapján sikeresen meg nem támadható, mert a hivatkozott rendelkezésnek az a célja, hogy a közadós ne részesíthesse egyik hitelezőjét sem a többiek rovására oly kedvezményben, amelyhez annak a cselekmény idejében joga nem volt, ily kedvezményről azonban nem lehet szó akkor, ha a hitelező egyidejűleg a keletkezett követeléseért zálogbiztosítékot kötött ki s az részére azonnal le is köttetett. (C. 896/1908.) A takarékbetétre folyósított fizetések a csőd jogi megtámadás szempontjából ugyanazon tekintet alá esnek, mint a közadósnak egyéb fizetései. Az a pénzintézet, mely a takarékbetéteket betevőinek akkor, amikor követelni joguk van, s mikor a pénzintézet nekik kiadni köteles, kifizetni nem tudja, hanem a pénztárába befolyó összegekhez képest részletfizetéseket helyezkilátásba, fizetéseit megszűntetettnek tekintendő; az a betevő pedig, kit visszakövetelt betétének kifizetése helyett ily kecsegtetéssel bocsátanak el, tisztában van azzal, hogy a pénzintézet fizetéseit megszűntette. (C. 701/1912.) A tulajdonjog fentartásával eladott árukra az eladó a vételár iránt végrehajtást vezetvén: ez megtámadható és a tulajdonjog fentartása iránti kifogás ebben a perben nem érvényesíthető. (C. 1257/1901.) A tulajdonjog fentartásával eladott áruk vételárának kifizetése, mint a csődhítelezőket meg nem károsító jogcselek-