László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

- 27. §. — 39 mény, meg nem támadható még akkor sem, ha a közadós az általa tovább adott árukért kapott pénzzel vagy vótelári váltókkal fizette ki az eladót. (C. 580/1911.) Nem károsította meg a csődhitelezőket a vételár hátralék fizetésével késedelmes közadósnak azon cselekménye, hogy a tulajdonjog fentartásával általa megvett dolgokat az eladónak kiadta, mert az áru a vételár kifizetéséig az eladó tulajdona volt. (C. 4209/1904.) Az a fizetés, amelyet a közadÓ9 készpénzen történt vételnél az áruért teljesített, azon az alapon, hogy a közadós fizetéseit akkor már megszűntette, 9 hogy a másik fél erről tudomással bírt, a csődtörvény alapján sikerrel nem támadható meg, mert a csődhitelezők az ily ügylet által nem károsíttattak, mivel a megfelelő ellenérték a közadós kezéhez is nyomban befolyt és így az ily ügyletekkel tulajdonképpen csak értékcsere történt. Ebből folyólag a csődtömegbe csak az az érték szolgáltatandó be, amelyet a közadós korábbi jogügyletekből fennálló tartozásaira fizetett. (C. 988/1911.) A válságos időben adott zálog sem támadható meg síkeresen, ha az a kölcsön felvételével egyidejűleg adatott. (C. 724/ 1904.) Az igazolás útján bekebelezett előjegyzés sikerrel csak abban az esetben támadható meg, ha a megtámadás csődjogi feltételéül tekintendő fizetés-megszűntetés már az előjegyzés idejében fennforgott, míg az ellenkező esetben az igazolás útján történt bekebelezés hatálytalanításának sincs helye. (C. 5537/1917. Hj. Dt. XI. 154.) A 27. §. 2. p. esetében a közadós ingatlanain foganatosított végrehajtási zálogjogi bekebelezés Í9 hatálytalannak mondatik ki (C. 5569/1887.), a költségek erejéig is. (C. 794/1899.) A közadós ellen vezetett végrehajtás hatályon kívül helyezésének a 27. §. 2. p. alapján csak az esetben lehet helye, ha a végrehajtás mint önálló jogcselekmény külön megtámadtatik. (C, 7262/1887.) Felperes akkor, midőn a biztosítási, illetve kielégítési végrehajtást rendelő végzé9 alapján fogonatosított bejegyzéseket megtámadta, megtámadta magát a végrehajtási eljárást is s nem volt szüksége arra, hogy a végrehajtási jogcselekményt külön is megtámadja, (Debreceni T. 52/1898.) A végrehajtási jogcselekmény hatályának terjedelme a megtámadási jog szempontjából azon hely törvényei szerint bírálandó el, ahol a végrehajtás teljesíttetett. (C. 7057/1899.) Midőn a biztosítási végrehajtási jogcselekmény folytán nyert zálogjogi biztosítás meg nem támadtatík, az utóbb foganatosított kielégítési végrehajtás 9 az annak során nyert kielégítés a csődtörvény 27. §-a alapján nem hatálytalanítható. (C. 238/1912.) A megtámadhatatlanul szerzett biztosítási végrehajtási zálogjog következményeként a válságos idő alatt foganatosított