László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— Csoatorveny. Megfelel a csődtörvény 27. §-a körül kifejlődött joggyakorlatnak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a fizetések megszűntetése a csődtörvény 244. §-ából kitűnően csakis akkor szolgálhat a megtámadás alapjául, ha a közadós kereskedő volt, következéskép a nem kereskedőnek oly jogcselekményei, amelyek által egye9 hitelezői kielégítést vagy biztosítást nyertek — ideértve a nem kereskedő ellen foganatosított zálogjogszerzést is — a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján csak akkor támadhatók meg, ha a zálog szerzésekor a közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a biztosítást nyert hitelező tudomással birt. Ebben a tekintetben ninc9 befolyása annak a körülménynek, hogy a közadós ellen a csődnyitási kérelem előterjesztését megelőzően kényszeregyességi eljárás folyt, mert a kényszeregyességi eljárási rendelet 58. §-ának az a rendelkezése, hogy a csődtörvény 27. és 28. §-ai értelmében a csődnyitás napjától számítandó határidőket az egyességi eljárás megindításának napjától kell számítani — nem változtat a csődtörvény 27. §-ában foglalt, a fennemlített anyagi jogszabályon. De nincs befolyása a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint annak a körülménynek sem, hogy a felperes tömeggondnok által képviselt nem kereskedő közadós és annak kereskedő férje ellen a csődnyitást egyidejűleg elrendelő végzésben a csődtörvénynek csak a 248. §-a van felhíva. (C. 1386/1928.) A közkereseti társaságból kilépett tag ellen a csődtörvény 241. §-a értelmében a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatok alkalmazandók lévén, ellene egy éven belül a 27. §. rendelkezései Í9 a fizetés megszűntetésére nézve alkalmazást nyernek. (C. 5426/1902.) A közkereseti társaság fizetéseinek megszűntetése szükségképen nem vonván maga után a társasági tagnak, mint magánszemélynek fizetései megszüntetését, a társaság ellen beadott csődnyitási kérvény az egyes tag ellen utóbb nyitott csőd esetében nem szolgálhat alapul valamely jogcselekmény hatálytalanítására. (C. 179/1901.) Alkalmi egyesületek tagjai csak annyiban tekinthetők kereskedőnek, amennyiben az egyesület ügyleteit állandóan és kifejezetten a tagok nevében kötötték: ebből folyóan az alkalmi egyesületi tag ellen elrendelt csőd nem tekintendő kereskedelmi csődnek, miért is a fizetés megszűntetése magában véve nem lehet törvényes ok. az azután teljesített jogcselekmény megtámadhatóságára. (C. 7273/1898.) Fizetésmegszűntetés. A fizetés megszűntetésének külsőleg felismerhető tényekben kell nyilvánulnia. (C. 955/1899.) — Azonos: 2826/1898.) Fizetésképtelenség mint a közadós belső viszonya nem azo-