László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)
— 27. §. — 27 tandó határidőket az egyességi eljárás megindításának napjától kell számítani. 6340/1927. M. E. sz. rendelet 6. §-a: Az eljárás jogerős megszüntetésétől vagy befejezésétől számított tizenöt nap eltelte után kért csőd esetében az 1881: XVII. t.-c. 27. és 28. §-a értelmében a csődnyitás napjától számítandó határidőbe a kényszeregyességi eljárás megindításától jogerős megszüntetéséig eltelt időt nem lehet beszámítani. L. még az 1410/1926. M. E, sz. rendelet 94. §-át a 26. §-nál. t Kereskedői minőség. A Cs. T. 241. é9 244. §§-ai a törvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó rendelkezéseit nem korlátozzák a bejegyzett kereskedőkre és mert ehhez képest a bírói gyakorlat a kereskedelmi csődre vonatkozó rendelkezéseket s így a csődtörvénynek a 27. §-ban felhívott 244. §-át is a be nem jegyzett kereskedőkre is alkalmazza. (C. 1295/1929. J. H. III. 761.) A fizetés megszűntetése a megtámadási jog alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt. (C. 201/1898.) Azonos 244/1912.) Akkor is, ha be nem jegyzett kereskedő volt, (Bp. T. 89/1896.) Az örökhagyó kereskedői minőségének megállapítása mellett a megtámadási jog szempontjából közömbös, hogy a hagyaték ellen polgári csőd nyittatott. (Bp. T. G. 51/ 1897.) Abból, hogy közadós ellen közönséges csőd nyittatott, következik, hogy közadós nem kereskedő. (Bp. T. 107/1896.) Az a körülmény, hogy a közadÓ9 ellen kereskedelmi csőd rendeltetett el, nem zárja ki annak bizonyítását a megtámadási perben, hogy a közadós nem volt kereskedő. (C. 997/1910.) A fizetések megszűntetése és az erről való tudomás a megtámadás alapjául csak akkor szolgálhatnak, ha a közadós kereskedő volt; mert a fizetések megszűntetése a est. 244. §. értelmében a csőd megnyitását egyedül kereskedő irányában vonja maga után. Azonban nem kereskedő közadósnak oly cselekvényei, melyek által egyes hitelezők kielégítést vagy biztosítást nyertek, valamint az említett jogcselekményekkel egy tekintet alá eső oly végrehajtások is, melyek nem kereskedő ellen foganatosíttatnak, a csődt. 27. §. 2. pontja alapján sikerrel csak abban az esetben támadhatók meg. ha a kielégítés vagy biztosítás elfogadásakor, illetve a végrehajtás foganatosításakor a közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a kielégítést vagy biztosítást nyert hitelező ugyanakkor tudomással bírt. (C. 5119/1891.)