László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

114 — Csődtörvény. — ségek letételére, akkor ők a tömeggondnok munkadíjának fizetésére nem kötelezhetők. (C. 218/1896.) Eltekintve attól, hogy a bíróság nincs hivatva a Cst. 87. §-a értelmében a csődnyitást kérelmező hitelezőt a csődeljárást költségekre szükséges és bíróilag megállapítandó összegnek letevésére hivatalból felszólítani, ugyanis annak a körülménynek, hogy a bíróság a csődöt kérő hitelezőt nem utasította előlegesen az eljárási költségek letételére, csak az a következménye, hogy a hitelező a csődtömeggondnok munkadíjainak megfizetésére nem kötelezhető (Curia 218/1896.), — a kir. ítélőtábla abban a meggyőződésben van, hogy a jelen esetben, amikor panaszlott a csődnyitást megelőző tárgyaláson kijelenti, hogy semmiféle vagyona nincsen s a kérelem teljesítését nem ellenzi, — a panaszos mégis ragaszkodik a csődnyitási kérelemhez, panaszos sem hivatkozhatik jóhiszeműen arra, hogy őt — csődnyitási kérelem teljesítésével jogsérelem érte s így a felmerült leltározási költséget, mint az általa kérelmezett csődeljárásnak szükségképeni következményét, minden esetben viselni tartozik. (Bp, T. 1949/1929. J. H. III. 1049.) Csődöt kérő hitelezőket csak a csődnyitás előtt lehet költségelőlegezésre utasítani, az elrendelt csőd folyama alatt ennek már nincs helye. (C. 877/1899.) A csődöt kért hitelező a már elrendelt csődeljárás folyama alatt költség előlegezésére nem kötelezhető. (Bp. T. 487/1908.) A letett összeg mindaddig, míg csődeljárási költség fölmerülhet, a hitelezőnek vissza nem adható. (Bp. T. 576/1885.) Visszaadandó, mihelyt az eljárási költséget másként is lehet fedezni (C. 843/1886.), ha a csődbe befolyt vagyon elégségesnek mutatkozik a csődeljárási költségek fedezésére. (C. 119/1899.) A hitelező részéről a csődeljárási költségek biztosítására letett összeg a csődvagyon elégtelensége esetén a tömeggondnoki díjak fedezésére is szolgál. (Bp. T. 2635/1898.) A csődöt kérő hitelező kérelmével jogérvényesen elutasíttatván, a felmerült összes költségekért, tehát nemcsak a pénzkiadásokért, hanem a kirendelt tömeggondnok díjáért is felelős. (C. 782/1896.) . Ha a csődnyitási végzés feloldása után a hitelező csődnyitási kérelmével elutasíttatott, a közadós a tömeggondnok díjának és költségeinek fizetésére nem kötelezhető, ellenben a hitelező — ki e díjak és költségek felmerülésére okot adott — azok viselésére feltétlenül kötelezendő. (C. 733/1899.) Csődöt kérő hitelező csődtömeg hiányában csak a készkiadásokért felelős (C. 786/1896.), csak amennyiben a tömeggondnok ezek fedezésére elegendő vagyonnal nem rendelkezik (C. 215/1895.); a leltározási költséget akkor is viselni tartozik, ha költség viselésére késznek nem nyilatkozott. (Bp. T. 4157/1882.) Az adós részéről nincs felfolyamodásnak helye azon vég-