László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 87. §. — 113 a vagyontalansági esküt az összes felszámolók tartoznak letenni. (C. 416/1913.) Hivatalnok nyugdíja nem tekinthető oly vagyonnak, melynek alapján a csődeljárás folytatható. (Bp. T. 2425/1882.) Ha az adósnak nincs is más vagyona, mint az, amely az adósnak valamely átruházási ügyletéből kifolyólag esetleg várható, a csődnyitásnak helye van, ha a csődöt kérő a költséget előlegezi. (C. 4015/1927. Hjt. IX. 31.) Panaszosok az eljárási költségek fedezésére alkalmas vagyont ki nem mutattak, sem pedig a költségek előlegezésére hajlandóságukat ki nem jelentették, ennek hiányát pedig a volt vagyonfelügyelőnek az a kijelentése, hogy a tömeggondnoki megbízatást elvállalja, nem pótolhatja. (C. 8983/1927.) A 87. §. értelmében a csődhitelező által a csődeljárási költség fedezetéül letett összeg előleg természetével bir s a felmerülő költségek és díjak fedezésére csak annyiban fordítható, amennyiben a csődtömeg ezek fedezetére felhasználható egyéb vagyonhoz nem jut. Ebből következik, hogy a letett előleg nem bocsátható előre a tömeggondnok rendelkezése alá, hanem abból csak a tényleg felmerült s egyéb vagyonból nem fedezhető költségek és díjak fedezetére szükséges összeg utalványozható esetről-esetre a tömeggondnok kezére. (C. 671/1905.) A csődöt kérő hitelező által a 87. §. értelmében az eljárási költségek viselésére letett összeg nemcsak a készkiadások fedezésére való, hanem a csődtörvénynek idézett szakaszából következik, hogy a bírói megállapítás alapján előre letett ilyen összeg a készkiadásokon kívül mindazon eljárási és egyéb költségek fedezésére is szolgál, melyek a csődben rendszerint felmerülnek és tömeghiány miatt más módon kielégítést nem nyerhetnek; az pedig, hogy a csődeljárási költségek közé a tömeggondnoki díjak is tartoznak, a csődtörvény 49., 50. és 142. §-ai rendelkezéseinek egybevetéséből nyilván kitűnik. (C. 609/1900.) A csődeljárás folytán felmerült kiadásoknak csakis azon része tekinthető a csődnyitás folytán felmerült költségnek, mely egyedül és csakis a csődeljárás különleges természetének folyománya; nem esik tehát e költség fogalma alá a közadós által a csődnyitás előtt fogadott cselédnek a csődnyitás után esedékes bére, sem a csődtömeghez tartozó függő termés jégkár elleni biztosításának díja, mint amely kiadások az okszerű gazdálkodás rendes folyományai. (C. 1476/1901.) A csődnyitást kérő panaszost a csődeljárási költségnek bírói letétel útján való előleges biztosítására utasító végzés nem tekinthető pusztán az ügy előkészítésére vonatkozó oly végzésnek, mely ellen a panaszost a külön felfolyamodás joga meg nem illetné. (C. 476/1901.) Ha a bíróság a hitelezőket nem utasította az eljárási költDr. Szende : Hiteljog. III. 8