László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

_ 86—87. §§. — 111 eljárási költség viselése vagy mennyisége kérdésében irányul. ÍC. 3657/1921. Pj. Dt. VII. 20.) 87. §. Ha a csődnyitási kérvény elintézésekor az tűnnék ki, hogy az adósnak csak egy személyes hitelezője van, csődnyitásnak helye nem lehet. Ha pedig a csődnyitási kérvény elintézésekor az tűnnék ki, hogy a tényleg létező vagyon a csőd alatti kereset tekintetbe vétele nélkül, az eljárási költségek fedezésére sem elegendő, a csőd csak akkor rendelhető el, ha a hitelezők a csődeljárási költségek viselésére készeknek nyilatkoznak, és a bíróság által e célra megállapított összeget leteszik. Ha azonban a csődnyitásnak vagyonhiány miatt nem adatik hely, az adós minden további meghallgatása nélkül eskü letételére kötelezendő az iránt, hogy vagyonából semmit el nem titkolt. Az eskületétel megtagadása esetében az adós ellen a 122—124. §§. megfelelően alkalmazandók. A csődnyitás szempontjából a panaszlottnak csak egy hitelezője van, ha a váltóhitelező egy váltón alapuló követelésének egyes részeit másokra engedményezte is. (C. 562/1906.) Ha az adós összes vagyonát másra átruházta s így teljesen vagyontalan, a költségek letétele esetén a csődeljárás elrendelésének útjában nem áll, ha valószínűvé tétetik oly igény létezése, mely a tömeggondnok által esetleg a tömegbe bevonható. (C. 926/1889.) Tényleges csődvagyon hiányában s illetve csupán megtámadás útján érvényesíthető vagyonjogi igény fennforgása esetén csődnyitásnak a csődtörvény 87. §-a szerint csak akkor van helye, ha a csődnyitást kérő hitelezők a csődeljárási költségek viselésére minden korlátozás nélkül készeknek nyilatkoznak és ezenfelül a bíróság által erre a célra megállapított összegeket letétbe helyezik. (C. 1032/1910.) Ha a hitelezők a csődnyitási eljárás folyamán a panaszlott tagadásával szemben csődvagyonnak vagy legalább ilyen vagyon előállítására alkalmas valamely igénynek létezését kimutatni nem képesek, a csődnyitás, mint teljesen céltalan, abban az esetben is mellőzendő, ha a hitelezők a csődtörvény 87. §-a értelmében a csődeljárási költségek viselésére s a bíróság által erre a célra megállapított összeg letételére készeknek is jelentkeznek. (C. 254/1909.) Ha a hitelező kérelmére a csőd tárgyalás kitűzése és anélkül megnyittatik, hogy a hitelező előzetesen költségbizto-