László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

- 84. §. 107 A 84. és 85. §. nem értelmezhető akként, hogy a csőd alapjául szolgáló követelésnek végrehajtható vagy teljes bizonyítékot képező okiraton kell alapulnia. (C. 887/1883.) A 84. §. 1. bek. szerint a csődöt kérő csődnyitási kérelmében csak valószínűvé tartozik tenni azt, hogy az adós tartozásai annak vagyonát meghaladják. (Bp. T. 1426/1902.) Kellően igazolt követelésnek nem tekinthető: Oly követelés, mely későbbi események bekövetkezésétől függ (C. 596/ 1884.); az oly hitelező követelése, aki a panaszlott adósnak a saját követelését meghaladó, ha azzal egyenlő összeggel maga is tartozik (C. 1827/1893.); bizonytalan kimenetelű peres követelés (C. 1155/1886.); kifogással megtámadott sommás végzés. (C. 111/1898.) A hitelező által csődnyitási kérvényéhez csatolt és az adós által kifogásolt könyvkivonat a követelés fennállásának bizonyítására egymagában nem alkalmas. (C. 233/1910.) Biztosítási végrehajtások által nem kereskedők irányában még a fizetések megszüntetésének tényét sem lehet igazoltnak tekinteni, következőleg azok az azoknak alapul szolgáló követelések valódiságának, mennyiségének és fennállásának igazolására még kevésbbé alkalmasak. (C. 952/1897.) Az a körülmény, hogy a panaszlott ingói részben bírói árverésen eladattak, részben pedig a bérlemény tárgyai zárgondnoki kezelés alatt vannak, nem elegendő valószínűsítő ok arra, hogy a panaszlottnak adósságai annak vagyonát meghaladják. (C. 1044/1913.) Habár a bejegyzett kereskedő ellen a csőd a 84. §-ban foglalt körülmények fennforgása mellett is elrendelendő; mégis elutasítandó az ezen §-ra hivatkozással azon az alapon kért csőd, hogy a kereskedő által forgatott váltók összege és az ingatlanára bekebelezett váltóbiztosítéki összeg vagyonát felülhaladja, mert a kereskedő vagyoni viszonyának megállapításánál még le nem járt váltók forgatói minőségen alapuló kötelezettségei nemcsak a tartozásai, hanem a követelései közé is teljes összegükben felveendők, ha csak a követelések közé való felvételt az elfogadónál a biztonság hiánya vagy fizetésképtelensége nem akadályozza, s mert az, hogy az ingatlan vagyonra váltóbiztosítéki tőkekövetelés bekebeleztetett, ennek igénybevételét nem bizonyítja. (Bp. T. 2862/1905.) A csődnyitás kérdésében annak az elbírálásánál, vájjon a panaszlott tartozásai vagyonát felülmúlj ák-e, vagy sem, közömbös az, hogy a panaszlott váltókötelezettként milyen minőségben szerepel és váltótartozásai erre való tekintet nélkül tartozásai közé egész összegükben felveendők; e tekintetben nem jöhet számításba az sem, hogy panaszlott a kifizetett összegeket váltóbeli előzőitől behajtani jogosult, mert azok az összegek, melyek ezen az úton a panaszlott vagyonát a jövőben