László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

108 — Csődtörvény. — esetleg szaporítani fogják, jelenlegi vagyonállapotának megítélésénél figyelembe nem jöhetnek. (Bp. T. 319/1904.) Ha vagyon nincs s a csődöt kérő még valószínűvé sem teszi oly igény létezését, mely a csőd elrendelése folytán érvényesíthető, a csőd akkor sem nyitható meg, ha a hitelező a költségeket előlegezi. (C. 259/1889.) A köteles részről való lemondás esetén létezik olyan igény, mely a költségek előlegezése mellett a csődnyitásra alapul szolgálhat. (C. 75/1898.) Csőd nem nyitható, ha a csődöt kérő csak oly vagyont jelöl ki, mely a csődöt megelőzőleg a vagyon értékénél magasabb követelés erejéig lefoglaltatott (C. 1404/1885.); ha a panaszos nem bizonyítja, hogy a panaszlottnak több hitelezője van (C. 952/1897.); ha a panaszlott bizonyítja, hogy az ellene érvényesített két követelés iránt folyamatba tett egyik per szünetel. (C. 1051/1897.) Csődnyitási eljárás folyamán a követelés valódisága tekintetében bizonyítási eljárásnak helye nincs, hanem a követelés valódisága már a csődnyitási kérvényben okirattal igazolandó. (C. 1699/1890.) A csődnyitási kérvény keretébe nem tartozik: annak elbírálása, hogy az adósnak megtámadható jogcselekvényt magában foglaló nyilatkozata megtörténhet-e, s hogy a megtámadási jog érvényesíthetésének feltételei fennforognak-e (C. 75/1898.); ama kérdés eldöntése, vájjon a panaszló a váltó eredeti tartalmát a panaszlottnak váltókötelezetti minősége tekintetében megváltoztatta-e, s hogy a vitatott megváltoztatás a panaszlottnak váltójogi kötelezettségére mennyiben bir befolyással. (Temesvári T. 3211/1897.) Ha a csődöt kérő hitelező a másodbírósági, csődöt elrendelő határozat közlése és kihirdetése előtt elállott kérelmétől, a csődnyitás szüksége elesett. (C. 1200/1889.) Noha a kereskedelmi csődnek összes feltételei fennforognak, nincs csődnyításnak helye, ha a panaszlott a panaszost követelésének bírói letétbe helyezésével biztosította. (C. 1031/ 1910.) 85. §. Ha a csődnyitást valamelyik hitelező kellően igazolt követelés alapján olyan adós ellen kéri, aki megszökött vagy elrejtőzött, a bíróság a csődnyitási kérvény tárgyalására határnapot tüz ki, s az adós részére a hírlapi idézés mellőzésével, gondnokot nevez ki. Ugyanez áll akkor is, ha a csőd ismeretlen örökösök ellen kéretik. A megszökött vagy elrejtőzött adós ellenében a vagyoni