László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

120 — Országos Központi Hitelszövetkezet. — léseinek a központi szövetkezetekre való átruházására. (70. §.) és az ily követelések kielégítéséről kiállított vét­bízonyítványokra nézve. Egyebekben a szövetkezetek az adótörvények és a bé­lyeg- és illetékszabályok általános határozmányai alá esnek. Ha valamely szövetkezet a központi szövetkezetből ki­lép vagy kizáratik (60. §.), az 1. és 2. pontban megálla­pított kedvezmények azzal a nappal hatályukat vesztik, amelyen a cégjegyzék-bíróság a kilépés vagy kizáratás megtörténtét közzéteszi. Ama szövetkezetek javára, amelyek e törvény meg­alkotásától számított két éven belül alapszabályaikat a jelen törvény értelmében átalakítják és a központi szövet­kezetbe rendes tagul belépésre jelentkeznek, a jelen §-ban megállapított mentességek e szövetkezeteknek a jelen tőr­vény életbelépte előtti időből függőben tartott adó- és illetéktartozásaira is kiterjesztetnek. MÁSODIK CIM. Központi hitelszövetkezet. L FEJEZET. A központi hitelszövetkezet alakítása. 48. §. A jelen törvény értelmében keletkezett vagy átalakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetek ügyének előmozdítására és hiteligényei kielégítésére Budapesten országos központi hitelszövetkezet állíttatik fel. A központi hitelszövetkezetre a kereskedelmi tör­vénynek (1875: XXXVII. t.-c.) 223—257. §§-ai az alábbi eltérésekkel alkalmazandók. 1920: XXX. t.-c. 18. §. Az 1898. évi XXIII. t.-c. 48. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: Az Országos Központi Hitelszövetkezet általában mindama hitelszükségletek kiegészítéséről is hivatott gon­doskodni, amelyeket a kisebb mezőgazdaságok létesítése, termelésének biztosítása és fejlesztése indokol. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek feladata közé tartozik továbbá a szövetkezet eszméjének terjesz­tése és népszerűsítése, valamint a szövetkezeti rendszer tökéletesítése. E feladatával kapcsolatos kérdések megvi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom