László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 1898: XXIII. t.-c. 48—52. §§. — 121 tatása céljából az Országos Központi Hitelszövetkezet évente szövetkezeti kongresszust összehívni és a kongreszszus előkészítésére választmányt alakítani köteles. A kongresszus és a választmány feladatát, tervezetét és működési rendjét az alapszabályok állapítják meg. 49. §. A központi hitelszövetkezet tagjai: 1. alapító, vagyis oly tagok, kik a központi hitelszövetkezet alaptőkéjéhez egy vagy több alapítványi üzletrésszel járulnak. 2. Rendes tagok, vagyis oly gazdasági és ipari hitelszövetkezetek, melyek a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelnek és a központi hitelszövetkezetbe belépnek. 50. §. A központi hitelszövetkezet csak akkor jegyezhető be a kereskedelmi cégjegyzékbe, ha legalább egy millió korona névértékű alapítványi üzletrész jegyeztetett és beíizettetett. II. FEJEZET. A tagok jogviszonyai. 51. §. Az alapító tagok a központi hitelszövetkezet kötelezettségeiért csak alapítványi üzletrészeik erejéig felelősek; másrészt a központi hitelszövetkezet vagyonában és jövedelmében csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerű visszafizetését és a nyereségből legfeljebb négy (4) százalék évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik. (35. §.). Szavazati jogukat és gyakorlásának módját az alapszabályok határozzák meg. Az általuk jegyzett alapítványi üzletrészek visszafizetésével tagságuk megszűnik. Az alapítványi üzletrész legalább 60 pengőben állapíttatik meg.1) 1920: XXX. t.-c. 19. §. Az 1898. évi XXIII. t.-c. 51. §-a első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: A m. kir. államkincstár részéről jegyzett alapítványi üzletrészek visszafizetését a központi hitelszövetkezet fennállásának tartama alatt nem követelheti. 52. §. A szövetkezetek belépéséhez azoknak közgyűlési határozata szükséges. :) Az utolsó bekezdés új szövegét az 1927: V. t.-c. 51. §-a állapította meg.