László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 1898:XXII1. t.-c. 43—47. §§. — 119 tömeggondnok ellen indítandó keresettel megtámadni, melynek jogérvényes elintézéséig az időközben befizetett vagy behajtott járulék bírói letétbe helyezendő. VI. FEJEZET. Vegyes intézkedések. 46. §. A jelen törvény hatálya előtt keletkezett gazdasági és ipari hitelszövetkezeteknek jogukban áll az illetékes cégjegyzék-bíróságnál bejegyzés és közzététel végett bejelenteni, hogy ezentúl a jelen törvény határozatai értelmében kívánnak működni. A bejelentéshez a jelen törvény értelmében módosított alapszabályok melléklendők; az eddigi alapszabályokban megállapított felelősség azonban továbbra is megtartható. 47. §. A jelen törvény értelmében keletkezett vagy átalakult s a központi hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett szövetkezetek (49. §. 2. pont) a következő kedvezményekben részesíttetnek: 1. Felmentetnek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az ez után kivethető általános jövedelmi pótadó, törvényhatósági és községi adó, az útadó, úgyszintén az ipar- és kereskedelmi kamarai illeték alól. 2, Bélyeg- és illetékmentességben, még pedig: a) a. cégjegyzék-bírósághoz a tagok vagy a szövetkezet által intézett minden beadvány és melléklete, valamint a cégjegyzék-bíróság által a szövetkezetre vonatkozó minden közzétételre nézve:1) b) a közhatóságokhoz intézett beadványokra és mellékleteikre nézve, a peres eljárásban a bírósághoz beadottak kivételével; c) az összes üzleti könyvekre nézve; d) a szövetkezeti tagok üzletrészeinek befizetéséről kiállított elismervényekre, a tagok által a szövetkezettől felvett kölcsönről vagy előlegről kiállított kötelező okiratokra, a váltók kivételével és az ily kölcsönök visszafizetéséről kiállított vétbízonyítványokra nézve; /j a szövetkezetek a tagok irányában fennálló követe*) A mentesség az 1920: XXX. t.-c. 17. §-a folytán a cégbejegyzésre is kiterjed.