László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 1898: XXIII. t.-c. 4—9. §§. — m kezetek fióktelepet nem állíthatnak fel és működésüket kerületükön túl ki nem terjeszthetik. E kerület a szövetkezet székhelyét képező községen kívül más községet vagy községeket csak akkor foglalhat magában, ha azok ugyanazon vagy a szomszédos körjegyzőséghez (Horvát-Szlavonországokban közigazgatási községekhez) tartoznak, vagy közvetlenül határosak. 1920: XXX. t.-c. 6. §. Az 1898. évi XXIII. t.-c. 7. §-a utolsó bekezdésként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága a kötelékébe tartozó szövetkezetek részére az előző bekezdéseknek rendelkezései alól kivételt engedélyezhet. MÁSODIK FEJEZET. A tagok jogviszonyai. 8. §. A szövetkezetnek csak az lehet tagja, aki a szövetkezet kerületében lakik, vagy ott fekvő ingatlannak vagy vállalatnak tulajdonosa vagy birtokosa (haszonélvezője, haszonbérlője, bérlője stb.). Kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén törvényes képviselőjének beleegyezésével léphet be szövetkezetbe. Csődjog hatálya alatt álló személyek a szövetkezet tagjai nem lehetnek.1) A szövetkezet tagja jogi személy is lehet. Az alapszabályok egyéb feltételeket is állapíthatnak meg. 9. §. A szövetkezet megalakulása után a tagok belépése két tanú előtt sajátkezű aláírással vagy kézjeggyel ellátott írásbeli nyilatkozat által történik (3. §.), melyben a belépni szándékozó egyúttal elismeri, hogy az alapszabályoknak a tagok jogaira és kötelességeire vonatkozó határozatai és a szövetkezet vagyoni állapota vele közöltettek. A belépés elfogadása iránt az igazgatóság legkésőbb 30 nap alatt köteles határozni, ellenesetben a belépni szán dékozó nyilatkozatához kötve nincs. A belépés elfogadásáról az illető értesítendő s neve azonnal a tagok névjegyzékébe, a belépési nyilatkozat, az ') Az első két bekezdés új szövegét az 1920: XXX. t.-c 7. §-a állapítja meg.