László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

L10 — Gazdasági és ipari hitelszövetkezetek. — elfogadás és az erről szóló értesítés keltének kitüntetésével bejegyzendő. A belépő a belépés elfogadásával tekintetik a szövetkezet tagjának. 10. §. A belépő tag már a belépés tényénél fogva köteles egy üzletrészt az alapszabályokban megállapított részletekben, időben és joghátrányok mellett befizetni. A tagok a belépéskor vagy később több üzletrészt is jegyezhetnek. 11. §. Az üzletrészek az illető tag nevére állítandók ki s legfeljebb 100 pengő névértékben állapíthatók meg.2) A 2. mondat az 1923: XXVI. t.-c. 2. §-a folytán hatályát vesztette. 12. és 13. §. Helyükbe lépett az 1920: XXX. t.-c. 9. §-a: Az üzletrészek után kamatot fizetni nem szabad. A szövetkezet évi mérlege szerint mutatkozó tiszta nyereségből 10%-ot rendes tartalékalap képzésére és növelésére kell fordítani. A tiszta nyereségnek az a része, amely az előbbi bekezdés értelmében a rendes tartalékalapra fordíttatott, továbbá az 1898. évi XXIII. t.-c. 30. §-a és 36. §-ának utolsó bekezdése értelmében esetleg az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak javadalmazására fordított összeg levonása után még fenmaradt, osztalékképen az üzletrészek között az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában osztandó fel, ügy azonban, hogy az osztalék 5%-ot meg nem haladhat. Kivételesen indokolt esetekben az osztalék legmagasabb mérve az Országos Központi Hitelszövetkezet előterjesztésére a pénzügyminiszter által 5%-on felül is megállapítható. Az osztalék kifizetése és ennek módozatai tekintetében az alapszabályok intézkednek. Az ekként felhasznált összegek levonása után még esetleg mutatkozó maradékból 30% az Országos Központi Hitelszövetkezet hozzájárulásával meghatározandó népjóléti célokra, még pedig elsősorban a szövetkezet működési körzetének népjóléti céljaira fordítandó, illetve e célokra tartalékolandók, 70% pedig a tartalékalapba utalandó. 2) Az új névértéket az 1927: V. t.-c. 53. §-a állapította meg.