László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 31. §. — 85 nem az adóssal (az engedményezettel) szemben. (Váltótörv. 563/1879. Nagy 20. 1.) A könyv csak a közvetlen adós ellen bizonyít, akinek kötelezettsége egyenesen az elkönyvelt ügyletből származik, — de nem az ellen, aki a törvénynél vagy külön jogügyletnél fogva felel az egyenes adós kötelezettségeért (kezes, váltóforgató, közkereseti társaság tagja). (C. 2292/1913. 1481. és 6249/1914., 8608/ 1915., Mj. Dt. VIII. 16. IX. 90. 267. X. 90. Kovács I. 25. 1.) A könyvek nemcsak a kereskedő mellett, hanem ellene is bizonyítanak. (C. I. 661/1881. Nagy 19. 1.) A ker. könyvek bizonyító ereje nemcsak tevőleges, hanem nemleges irányban is érvényesíthető, amennyiben ugyanis bevezetés hiánya az annak tárgyát képező tény meg nem történte mellett használható bizonyítékul. (Lfi. 525/1876.) Oly könyvkivonat alapján, amelyből nem állapítható meg, hogy abban a feltűntetett követelés kereskedelmi ügyletből származik-e, továbbá, amelyen a közjegyző csak azt tanúsítja, hogy a könyv törvényes kellékkel bír és hogy a könyvkívonaíban feltűntetett tételek az üzleti könyvben foglalt bejegyzésekkel teljesen megegyezők, zálogjog előjegyzésének helye nincs. (C. 821/ 1905.) Az építész által kiállított könyvkivonat alapján zálogjog előjegyzésének csak akkor van helye, ha a könyvkivonatból kitűnik, hogy a követelés kereskedelmi ügyekből származik. (C. 9354/1905.) A könyveket a bizonyító erő nemcsak a kereskedelmi ügyletekből, hanem általában minden kereskedelmi ügyből eredő perben megilleti. (C. 6852/1898. Nagy 19. 1.) Ellenkező kártérítésre: Az 1868: LIV. t.-c, 35. §-ának második bekezdésében foglalt az a szabály1), hogy könyvkivonati és számlakövetelések a könyvvitel helyének bírósága előtt perelhetők, a kereskedelmi ügyletek nem teljesítéséből származott kártérítési követelésekre nem alkalmazható. (17. sz. teljes ülési határozat.) Nem tekinthetők közös okiratoknak a könyvkivonatok, a kereseti kimutatások, számlák, melyek az egyik félnek egyoldalúan kiállított okiratai, mert ezek a fél által felszámított követelést tartalmazzák és mint ilyenek nincsenek mindkét fél érdekében kiállítva, sem pedig nem alkalmasak a felek kölcsönös jogviszonyainak tanúsítására. (Bp. T. 2549/1904.) Az egymással való állandó üzleti összeköttetésből folyik, hogy a számla egyik-másik kiszakított tételének elévülése az üzleti összeköttetés tartama alatt meg sem kezdődhetik, mert a teljesített fizetésekkel a dolog természete szerint mindig a régibb tartozások tekintetnek törlesztetteknek és mert e fizeté1) Helyébe lépett a Pp. 32. §-a.