László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 24. §. — 77 dig elegendő, ha a használt cégszöveg tárgyilag alkalmas a valóságnak meg nem felelő ama látszat keltésére, hogy a név használója azzal, kinek nevét használja, valamely vonatkozásban áll. (C. 734/1912.) Cégbitorláshoz nem szükséges, hogy a jogosulatlan céghasználatot bejegyzett kereskedővel szemben követték el, hanem elegendő, ha az valakinek a névjogát sérti; ezt a cselekményt tehát nem kereskedővel szemben is el lehet követni, elegendő az is, ha a jogsértő céghasználat nyomtatvány tartalmában nyilvánul meg. (C. 6313/1924. Ü. L. Hj. gyűjt. 1925. 26.) A névjog megsértésére elegendő, ha a használt cégszöveg alkalmas a valóságnak meg nem felelő ama látszat keltésére, hogy a név használója azzal, akinek nevét hsználja, valamelyes vonatkozásban áll, ez alapon harmadik magánszemély által használt „Sopronvárosi lóhúsüzem" toldat sérti Sopron város névhasználati jogát. (C. 2265/1925. Gr. XIX. 767.) Cégbitorlás nem forog fenn, ha az azonos családi, de különböző keresztnév alatt bejegyzett cégnek árui csakis a családi név alatt hozatnak forgalomba. (C. 1157/1895.) A valóságnak megfelelő cégtoldatnak használata, ha ez a toldat egy már korábban bejegyzett cég toldatával meg is egyezik, nem esik a cégbitorlás fogalma alá. (C. 436/1902.) A KT. 24. §-a bárkinek, tehát a jogosulatlan cégjegyzés vagy céghasználat által magánjogaiban sértett jogi személynek is megadja a jogot, hogy sértett jogát a törvény útján orvosoltassa, anélkül, hogy a törvény idézett §-a rendelkezése szerint az is megkívántatnék, hogy a jogosulatlan cégjegyzés vagy céghasználat a fellépőnek anyagi érdek sérelmével legyen egybekötve. — „Debrecenvárosi takarékpénztár r.-t." cég használata azonban Debrecen sz. kir. várossal szemben cégbitorlást nem állapít meg. (C. 218/1913.) A „Magyar tőzeg- és műtrágyaipar részvénytársaság" cégbitorlást nem vitathat a „Tőzegipar részvénytársaság" cég használata ellen; a használatban önkényesen rövidített cégnek a törvény védelmet nem ad. (C. 564/1909.) Cégbitorlást csak céghasználat által lehet elkövetni, az az eljárás tehát, hogy valaki egy más személy nevében fuvarozásra átvesz árukat, cégbitorlásnak nem minősíthető. (C. 1209/1904.) A KT. 24. §-ában körülírt cégbitorlás megállapítható akkor is, ha valaki a má9 cégét nem teljes egészében, hanem csak lényeges részében s habár csak toldat alakjában használja is, amennyiben a használat a közönség megtévesztésére, félrevezetésére alkalmas. (C. 315/1912.) Cégbitorlás esete forog fenn, ha az előbb fennállott és feloszlott közkereseti társaság cégét az egyik tag az általa folytatott üzlet cégében toldatként használja. (C. 282/1900.) Cégbitorlás forog fenn, akkor is, ha a kereskedő (kereskedelmi társaság) oly céget használ, amelyhez a törvény szerint.