László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

48 — K. T. 11. §. — toldatként feltűntethesse, független attól, hogy az előd cége be volt-e jegyezve. (Bp. T. 3066/1908.) ,,K. Ignác fia" cég be nem jegyezhető, ha csak a már fenn­állott és átvett K. Ignác üzletét nem kívánja ezzel a toldattal folytatni. (C. 825/1885.) A férjes nő cégül férje vezetéknevét csak akkor használ­hatja, ha legalább melléknevét akként jelzi, hogy a cégül hasz­nálni kívánt név férje nevétől megkülönböztethető legyen. (E. H. 316. sz. 369/1906.) Férjes nő a cégszövegben férje családi (vezeték) nevét kitűntetni köteles és saját vezetéknevét cégül legfeljebb a férje vezetéknevével kapcsolatban használhatja. (C. 676 1908.) Hogy az egyéni cég szövegéből a cégbirtokos férfi- vagy női minőségének föltétlenül ki kell tűnnie, a kereskedelmi tör­vény 11. §-ával ellenkezik és lételes cégjogunk alapelveivel sem indokolt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy érvényben lévő cégjogi sza­bályaink szerint a cégbirtokos kiléte felől csakis a kereskedelmi cégjegyzékek tartalma adhat megnyugtató felvilágosítást, maga a cégszöveg ellenben ebbeli rendeltetését a cégvalódiság elve alól tett kivételeknél fogva elvesztette. A cégvalódiság elvének nem következetes keresztülvitele folytán a kereskedelmi forgalom­ban előforduló megtévesztések újabb törvényhozási intézkedé­sek szükségességét indokolják ugyan, a törvény határozott in­tézkedésével ellentétes bírói gyakorlatra azonban nem vezethet­nek. (C. 266/1904 ) Ellenkező: A cégvalódiság elvéből következtethetőleg a nő, ha keres­kedést folytat avégből, hogy a közönségnek az üzlettulajdonos személyére vonatkozó félrevezetése kikerültessék, cégének szö­vegét oly módon köteles megválasztani, hogy abban nő volta is kifejezésre jusson s azért megtagadtatott az oly cég bejegyzése, melyben a férjes nő férje vezetékneve mellett férje keresztne­vének kezdőbetűit akarja cégként használni. (Bp. T. 2780 1904. — Hasonló Bp. T. 2995/1904.) Ha a férjes nő az ő cégszövegében toldatként atyja teljes nevét Í9 használja (S. J. leánya G. B.-né), akinek a közvetlen szomszédságában ugyanolyan régebbi üzlete van, ez a toldat az atya panasza folytán törlendő, habár ennek a cége nincs is be­jegyezve. (C. 3752/1924. Kovács 13. 1.) Az özvegy jogosítva van ugyan elhunyt férje vezetéknevét cégül használni, de ki kell tűntetnie, hogy cégtulajdonosként nem maga a férj értendő. (Bp. T. 3493/1901.) A cégvalódiság elvébe nem ütközik: A cégvalódiság elvénél fogva csakis olyan cégtoldások te­kinthetők kizártaknak, melyek a tényleges viszonyokkal vagy a valósággal ellenkeznek. A kereskedelmi verseny tisztességét pedig csak a közönség megtévesztésére alkalmas cégtoldások sértik. Ezekbe az elvekbe nem ütköző cégtoldás nem kifogásol­ható, még ha ilyenül a kereskedelmi életben szokásos puszta

Next

/
Oldalképek
Tartalom