László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

jelző (pl. ,,Orion") kívántatik is a cégszövegbe felvétetni. (E. H. 317. sz. 336/1909.) A cégvalódiság elvébe nem ütközik, ha a társaság nem változtatja meg cégét, noha azon község neve utóbb megváltoztatott, mely a társaság cégében foglaltatik. (C. 4829/1904.) A ..belvárosi" kitétel toldatként bejegyezhető. (Bp. T. 1017/ 1884.) ,.Apolló" elnevezés a cégbe fölvehető. (Bp. T. 10/1907.) A „Glória" cégtoldat nem tekinthető hirhajhászatnak, azért bejegyezhető. — A ,,művek" szó azonban csak akkor jegyezhető be, ha nagyobb ipartelepről van szó. (C. 88/1913.) Az a körülmény, hogy a meghatározott székhellyel bejegyzett „Magyar porcellángyár r. t."-nak nincs porcellángyára és ilyenre még nincs is iparhatósági engedélye, a hivatalbóli cégtörlésre alapul nem szolgálhat: mert a gyárat máshol létesítheti. (C. 4623/1922. Hjt. IV. 165.) „Országos építő r. t." cég használatához elegendő, hogy a vállalat az ország különböző helyiségeiben számos kisebb-nagyobb építkezést folytat. Nem szükséges, hogy az építkezés tárgya országos terjedelmű vagy jelentőségű legyen s hogy a magánvállalatok szervezetén túlmenő országos szervezettel bírjon. (C. 5375/1924. Kovács I. 11. 1.) A szabad versenyen alapuló üzleti forgalomban a kereskedő üzleti érdekében állhat a cég oly megválasztása, amely hangzásánál fogva alkalmas a közönség figyelmének és érdeklődésének felkeltésére. Amíg a kereskedő e célból elkövetett eljárásával a rendes forgalom szokásai által szabott határokat túl nem lépi, addig eljárása semmiféle tilalomba nem ütközik. E szerint a folyamodó által bejegyeztetni kívánt „Hungária" elnevezésnek mint toldatnak a cégbe való felvétele sem a cégvalódiság elvébe nem ütközik, sem egyébként nem tilos. (Bp. T. A cégvalódiság elvébe ütközik: A kereskedő cégében csak oly toldásokat használhat, melyek a tényleges üzleti viszonyoknak megfelelnek. (Nagyváradi T. 2093/1906.) A cégvalódiság elvébe ütközik, ha a cég olyan toldatot használ, mely reklámcélokat szolgál s amelynek folytán a közönség nagyobb anyagi tőkét s több erkölcsi erőt feltételez a kereskedőnél, mint amennyivel az tényleg rendelkezik. (Pozsonyi T. 1886/1906. és Szegedi tsz. 12.483/1906.) Valamely üzlet cégeben az ,.első" elnevezés csak akkor vehető fel. ha ennek valódisága a keresk. és iparkamarától igazoltatik. (Szegedi T. 584/1907. Grecsák 11. 1.) A „Trust" elnevezés előfeltétele: az üzleti élet legkülönbözőbb ágait felölelő üzletkör és a nagy gazdasági erő, valamint az ezzel járó bizalom. (Bp. T. 183/1922. Hj. Dt. XV. 38.) „Bank" elnevezés alatt rendszerint nagyobb és kiterjedtebb Dr. Szende: Hitel.'og. I. 4