László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 11. §. — 47 tehát azt a nevet köteles használni, melynek viselésére szárma­zás, vagy törvényes engedély alapján jogosítva van. Minthogy folyamodónak a születési bizonyítvány szerint E. „Ignác" a származási neve, azt pedig, hogy az .,Imre" utánnév használa­tára törvényes engedélyt nyert, folyamodó nem igazolta, a be­jegyeztetni kért cég az abba felvett „Imre" név miatt nem felel meg a törvény fentebb idézett rendelkezésének, mert az a körül­mény, hogy folyamodó a C) alatt csatolt helyhatósági bizonyít­vány szerint a közéletben az ..Imre" nevet szokta használni, nem bizonyítja azt, hogy folyamodó ennek a névnek használatára törvényesen jogosítva is van, de sőt ezen folyamodóra nézve idegen névnek használatára a K. T. 17. §. rendelkezésénél fogva esetleg valamely hasonló nevű személyt abban a törvényes jogá­ban korlátozhat, hogy saját polgári nevét használja cégül; azért ezen folyamodóra nézve idegen névnek a cégbe való felvétele meg nem engedhető, (Bp. T. 3886/1903.) A Kt. 11, §-ának azon rendelkezése, hogy kereskedő, ki üzletét egyedül folytatja, cégül saját polgári nevét köteles hasz­nálni, nyilván kizárja azt, hogy hasonnemű üzletét két vagy esetleg több cég alatt is folytathassa. (Bp. T. 4019/1882.) A keresztnevét a kereskedőnek nem kell használnia, de ha használja, annak is valódinak kell lenni, pl. nem használhatja idegen keresztnév kezdőbetűjét. (Bp. T. 874/1883. Nagy 8. 1.) A toldás a cégben foglalt név előtt is használható. (Bp. T. 2555/1878. Nagy 8. 1.) A kereskedő cégét, mely alatt üzletét folytatni kívánja, maga választhatja meg s bíróilag sem arra nem utasítható, hogy cégének szövegét miként állapítsa meg. sem pedig a cég a kérel­mezettől eltérő szöveggel be nem jegyezhető. (Bp. T. 2780/1904.) A bírói gyakorlat álláspontja szerint a részvénytársaság ál­tal megszerzett kereskedelmi üzlet meglevő cége alatt folytat­ható ugyan, de ez a jog csak a K. T, 12. §-ában biztosított cégutódlás jogát jelenti, egyéb tekintetben a megszerzett üzlet a részvénytársaság saját vállalata lesz és miután a részvény­társaság kifelé általános érvényességgel szabályozott képvise­lete minden vállalatára vonatkozólag csak ugyanaz lehet, a kü­lön cég alatt folytatott vállalat cégének jegyzésére is ugyanazok jogosultak, akik magának a részvénytársaságnak cégét érvénye­sen jegyzik. Ebből az elvi szempontból következik, hogy a cégbirtokos részvénytársaság alapszabályszerű törvényes képviselete harma­dik személyek irányában joghatályosan nem zárható el a külön cég jegyzésétől, viszont a részvénytársaságot a külön cég alatt folytatott vállalata tekintetében sem képviselhetik oly szemé­lyek, akik a részvénytársaság törvényes szervezeténél fogva a társaság képviseletére nem jogosultak. (C. 4572/1924,) A bejegyzést kérőnek az a joga, hogy az utódlást a cégben

Next

/
Oldalképek
Tartalom