László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

4(1 — K. T. 11. §. — cég, akár annak tulajdonosa ellen érvényesíteni jogosult. (Bp. T. 22/1895.) A fizikai személy, mint cégtulajdonos ellen folytatott per­ben hozott ítélet alapján kielégítési végrehajtásnak van helye, nemcsak az illető fizikai személy kereskedelmi neve alatt, ha­nem polgári neve alatt található és végrehajtás alá vonható vagyonára is, anélkül, hogy külön kiterjesztő végzéssel a végre­hajtást a cégtulajdonos magánjogi vagyonára is elrendelni vagy kiterjeszteni kellene. (Bp. T. 5942/1907. Hj. Dt. I. 237.) Közkereseti társaság ellen hozott marasztaló ítélet alapján a cég tagja ellen is kérhető a végrehajtás, ha akkor, midőn a marasztaló ítélet hozatott, a cégnek egyetlen tagja volt — az, ki ellen a végrehajtás kéretett. (C. 729/1910.) Amennyiben valamely közkereseti társaságnak ugyanazon tagjai korábbi cégüket töröltetik és más cég alatt folytatnak üzletet, az üzlet tulajdonosainak és a társaság tagjainak azonos­ságánál fogva csak egy és ugyanazonos jogalany létezik és ennek következtében a cég megváltoztatása esetén a végrehajtás foganatosításának helye van az újabban bejegyzett cég neve alatt álló üzleti helyiségben, habár végrehajtást szenvedőként a korábbi cég neveztetett is meg és a végrehajtás az ellen rendel­tetett is el. (Bp. T. 7007/1909.) 11. §. Kereskedők, kik üzletüket egyedül foly­tatják, cégül saját polgári nevüket és pedig legalább vezetéknevüket kötelesek használni. Cégükhöz oly toldást nem csatolhatnak, mely társas viszonyra mutatna. Ellenben szabadságukban áll toldásokkal élni, melyek a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgálnak. V, ö. 10., 24., 551. §§. 1884: XVII. t.-c. ipartörvény: 58. §. Egy iparos vagy kereskedő sem használhat a cégén, nyomtatvá­nyain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek. L. még az 1923: V. t.-c. 7—8. §§-ait a III. kötet­ben. Polgári név az a név, amelynek viselésére valaki (szárma­zás, házasság, örökbefogadás stb.) alapján jogosítva van. (Bp. T. 3469/1879. Nagy 8. 1.) Az üzletét egyedül folytató kereskedő, amilyen a folya­modó is, cégül a K. T. 11. §. értelmében saját polgári nevét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom