László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)
12 — Bevezetés. — könyvvitel és mérlegkészítés, az ipari-, kereskedelmiés gazdasági vállalatok, a kereskedelmi forgalmi technika, a pénz és tőkeforgalom stb. körébe vágó kérdéseket, ami által főkép a törvényelőkészítés ügyének tettek megbecsülhetetlen szolgálatokat s ezeknek a búvárkodásoknak gyakorlati fontosságát is fényesen igazolták. Hazánk elsősorban agrár állam ugyan, de a világháborút követő gazdasági viszonyok megtanítottak bennünket arra a nagy igazságra, hogy mezőgazdaságunknak magas színvonalra való fejlesztéséhez és a világversenyben való boldogulásunkhoz virágzó ipar- és kereskedelem is nélkülözhetetlen előfeltételek. A világgazdaság mechanikája rendkívüli szabatossággal dolgozó géphez hasonlít, melynek működése annál tökéletesebb, mentől kifogástalanabbul illenek össze alkatrészei. A nemzetek egymásra való utaltsága folytán mi is egy paránya vagyunk ennek a hatalmas gépezetnek. Abból ki nem kapcsolódhatunk és tisztán öncélú irányt nem vehetünk, mert a világgazdaság dynamikus ereje mint útjába kerülő akadályt egyszerűen összezúzna bennünket. Ennélfogva hiteljogi törvényhozásunk kötve van a külföld néha divatszerűen változó fejlődéséhez. Azok a nagyszámú kereskedelmi szerződések pedig, melyek az egyes államokat összehálózzák, szinte észrevétlenül készítik elő a hiteljogi szabályok nemzetközi egyenlősítését, mely — hogy csak a legismertebbeket említsük — a posta-, a távíró-, a rádió, a vasúti- és a légi fuvarozási jogban már részben meg is történt vagy belátható időn belül (pl. a váltó- és csekkjogban) valóra fog válni.