László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— Bevezetés. — 11 egyén emberi gyöngeségét, bár az egyén tevékenységi körének lehető tágítására is állandóan törekedni kell, mert a haladás tényezője kétségen kívül az egyén. Ennélfogva az egyén alkotó erejének útjában álló akadályokat lehetőleg el kell távolítani. Azt, hogy az egyén nem sérti-e mások érdekeit, a törvény részben a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezi, részben pedig megszabja azokat a korlátokat, ameddig az egyén saját érvényesülése érdekében elmehet. A hiteljog néha tisztán közigazgatási természetű rendelkezések útján gondoskodik arról, hogy a jogrend peres eljárás igénybevétele nélkül is fenntartható legyen olyan esetekben, midőn azt praeventiv szabályok is lehetségessé teszik. Ennek az elvnek gyakorlati alkalmazásával találkozunk pl. az 1923: VIII. t.-c, az 1927:111. és X. t.-c.-ékben stb. Az egyéni szabadság korlátainak megállapítása nagy óvatosságot igényel s kipuhatolása ugyanannyi nyomozást tesz szükségessé, mint amennyi az ezen a téren felmerülő problémák száma. Hiteljogi szakfolyóirataink állandóan végzik ezt a munkát, midőn a tételes törvények és jogszabályok legkisebb részletkérdéseit is bonckés alá veszik. A németek pedig a forgalmi élet jelenségeinek tudományos kutatásával foglalkozó s 1906. óta megjelenő „Zeitschrift für Handelswissenschaítliche Forschung" című folyóiratukban már százakra menő problémát vizsgáltak meg tudományosan s az alapvető és általános kérdéseken felül állandóan kutatják a kereskedelmi üzem- és forgalmi technika egyes jelenségeit, pl. az üzem általános szervezetét, az üzem- és tőkegazdaság kapitalista rendjét, a hitel védelmét, az árkíalakulás, a