László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

190 — K. T. 100. §. — viszony fenntartására jogosan nem szorítható. (E. H. 622. sz. 7036/1917.) A versenytilalom megszegése, a társak között kölcsönös bizalmatlanság fenforgása, jogos alapul szolgál a társaság feloszlásának kimondására. (C. 1470/1894.) Ha a társaság egyik tagja oly cselekményeket követ el, melyeknek okvetlen maguk után kell vonníok azt, hogy iránta a másik tag becsülése és bizalma megrendüljön, a társaság feloszlása követelhető. (Lfi. 150/1881.) Megállapítja a 100. §. 4. pontjának a közkereseti társaság feloszlásnak kérelmezésére jogosító esetét, mert a társaság cégével visszaélésnek tekintendő alperesnek az a ténye, mely szerint a társaság ellen fennállónak vélt, azonban a társaságnak másik egyenjogú társa által sem nyíltan, sem hallgatag el nem ismert állítólagos követelése erejéig váltót állított ki saját rendeletére, azt a társaság nevében a másik társ tudta és beleegyezése nélkül elfogadta, s az akként létrehozott, formailag a törvénynek megfelelő váltó alapján, a váltói szigor igénybevételével, a társaság vagyonát végr;hajtásilag lefoglaltatván, az által a társaság hitelét, tehát fennállhatásának egyik létalapját megrendítette. (C. 1557/1895.) Okul szolgál, ha a személyes közreműködésre kötelezett társtag nem lakhatik a telep helyén. (C. 908/1909.) Ok a felbontásra, ha a tag társát az üzletből tényleg kizárja s nem engedi, hogy szerződéses jogait gyakorolja. (C. 157/1899.) Ok a felbontásra, ha az alperes a társas cég vevőit arra utasította, hogy tartozásaikat csak az általa kirendelt cégvezető kezéhez fizessék le, hogy az üzleti könyveket az üzleti helyiségből elvitte, végre a társas tagok közötti folytonos zsörtölődés. (Bp. Tőzsdebir. 142/1892.) Közerkölcsiségbe ütközik az a társas szerződés is, melyhez az egyik fél csak munkájával, a másik tőkéjével járulván, az utóbbi a befektetett 26.000 K. tőke ellenében a tiszta jövedelem egyharmad részének a maga javára tiz esztendőre való lekötésével olyan ellenszolgáltatást kötött ki és rövid időköz alatt oly értéket vett fel, amely saját szolgáltatásának értékét szembEtünően és aránytalanul meghaladja és egyenesen felperes munkájának kiuzsorázását célozta, felperes részére pedig a társulás hosszú tartamára semmiféle előnyöket nem biztosít. (C. 5054/1921. Hj. Dt. XVI. 10.) A rendetlen és szabálytalan könyvvezetés alkalmas arra, hogy a társaság ügyei vezetése körül bizalmatlanságot keltsen, minek következtében a kölcsönös bizalom hiányában a társasági tagoknak a közkereseti társaságban való célirányos, eredményes együttműködése kizártnak tekinthető, ily esetben p:dig a társaság céljának elérése lehetetlenné vált s így ezen körülmény