László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 100. §. — 191 egymagában megállapítja a K. T. 100. §-ának 1. és 2. pontjában körülírt felbontási okot. (C. 1317/1905.) Nem felosztási okok: Közkereseti társaság feloszlásának a 100. §-a értelmében kért bírói kimondására nem szolgálhat alapul az olyan helyzetnek előidézése, amely egyedül a feloszlatást kérő társasági tag cselekményére vagy mulasztására vezsthető vissza. Ebből okszerüleg következik, hogy a társaság feloszlása valamelyik tag kérelmére, csak a másik tagnak a társaság keletkezésére alapul szolgált lényeges feltevések fennforgásának lehetőségét kizáró eljárása miatt foghat helyet. (E. H. 623. sz. 1693/1918.) Az egyik tagnak lényegtelen szerződésszegése nem ok a társaság íeloszlatására. (C. 1331.1891.) Az a körülmény, hogy a társaság üzletvezstő tagja a másik tagot, a tényleg felmerült kisebb összegű nyereség dacára, nagyobb nyereségjutalékban részesíti, nem ok a társas viszony felbontására. (C. 721/1892.) Nem feloszlatási ok, hogy az alperes olyan magatartást tanúsít, amelyből arra lehet következtetni, hogy ő a veszteségből mitsem akar viselni. Az sem feltétlen ok, hogy alperes a felperes ellen pert indított. (C. 1374/1919.) Ha a társulás egyetlen tárgya és célja a per alatt megszűnt, a feloszlatás iránti keresetet el kell utasítani. (C. 2011/ 1924. Kovács II. 27. 1.) A feloszlás iránti per a felbontást követelő tag által a többi tag ellen indítandó. (C. 489/1883.) Ha a tagok kölcsönösen indítanak keresetet, illetve viszontkercsetet a felbontásra, a bíróság a beleegyezés alapján mondja ki a feloszlást, anélkül, hogy a K. T. 100. §. feltételeit vizsgálná. (C. 886/1900.) Oly esetben is, midőn a közkereseti társaság egyik tagja jogosan igényli a társaság feloszlását és ezt a bíróság ki is mondja, a feloszlási kérelemmel együtt még nem követelheti társtagi illetőségének kiadását is, mivel ez iránti követelése csak a felszámolási eljárás befejeztével válik esedékessé. (C. 1130/1904.) A közkereseti társaságnak szerződéshű tagja, aki a másik taggal szemben a K. T. 100. §-a értelmében a társaság feloszlását követelhetné, ehelyett, mint annál kevesebbet kétségtelenül azt is kívánhatja, hogy a társaság fennmaradása mellett a másik tag az üzletvezetési és azzal kapcsolatban a képviseleti jogosultságtól megfosztassék és az üzletvezetés és képviselet jogának teljes megvonása helyett, mint ennél is kevesebbet kívánhatja, azt is, hogy a másik tag üzletvezetési és képviseleti joga csak egy bizonyos meghatározott ügylet vagy intézkedés tekintetében korlátoztassék. (C. 3057/1918. Hj. Dt.