László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 100. §. — 189 belátására bízza a feloszlás helyett, az „illető tag kizárását" ki­mondhatni. (C. 365/1879. — Azonos: C. 157/1899.) A keresk. törvénynek a közkereseti társaság feloszlása előfeltételeit tárgyaló 100. §-ának rendelkezései nem oly pa­rancsoló intézkedések, amelyektől a felek szerződésileg el nem állhatnának. (C. 1597/1903.) A K, T. 100. §-a alkalmazása szempontjából közömbös, vájjon a társaság be van-e jegyezve vagy sem. (C. 1151/1907.) Az adott esetben — amidőn a nem vitás tényállás szerint a felperes az üzletből történt kizárása után maga sem ragasz­kodott a társasviszony folytatásához, hanem azt megszűntnek tekintette és az üzletnek az alperes által való folytatásához — csupán kártérítésre és a társasviszony fenállása idejéből esetleg még kijáró haszonrészesedésre korlátozott igényéből következőleg — hozzájárult — a már tényleg megszűnt társa­ság feloszlásának kimondására irányuló kereset indításának — és a törvény által nem kényszerítően előszabott felszámolási eljárás lefolytatásának tárgyi alapja hiányzik. (C. IV. 8438— 1926. Róth, 1927. V. 18. J. H. L 1095.) Valamely társaság vállalati működésének tényleges meg­szűnése még magának a társasági viszonynak valóságos meg­szűnésével sem szükségkép egyértelmű, annál kevésbbé annak jogilag és jogszerűin történt megszűnésével. Ebből következik, hogy a társak jogviszonyainak a meg­szűnésével kapcsolatos egyetértő rendezésének megtörténte hiá­nyában a feleknek a társaság működése tényleges megszűnésére vonatkozóan egyetértő nyilatkozata nem szolgálhat alapul a társaság megtörtént feloszlásának megállapítására s így nem teheti tárgytalanná a jogszerű feloszlatásra irányuló kereseti kérelmet. (C. 4515/1928. J. H. II. 1561.) Feloszlási okok: A bíróság belátása szerint már e §-ban fel nem sorolt esetekben is kimondhatja a társaság feloszlását. (C. 365/1879. Nagy 61. 1.) a 100. §. felsorolása példaszerű csupán. (C. 157/ 1899.) A K. T. 100. §-ában említett azon lényeges feltevések közé, amelyek a közkereseti társaság megalakításánál szere­pet játszanak, kétségtelenül hozzá tartozik annak a számbavé­tele is, hogy a társasági tagok mindenike befelé egymás irá­nyában és kifelé az ügyfelekkel szemben olyan magatartást ta­núsítson, amely a kereskedelmi forgalomban a kereskedői meg­bízhatóság és hűség felkeltésére alkalmas. Az alperesnek sú­lyos beszámítás alá eső vagyon elleni bűntett miatt történt el­itéltetése már csupán erkölcsi hatásánál fogva is a kölcsönös bizalom megrendítésére és a sikeres együttműködés lehetetlenné tételére szolgálhatván alapul, ilyen helyzetben felperes a társas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom