László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

18Ü — K. T. 91. §. — nak egymásközti viszonyát szabályozza, de nem harmadik személlyel szemben is, a kir. Kúria által is elfogadott helyes okokból állapította meg a Fellebbezési Bíróság úgy azt, hogy a cégtag a kérdéses megbízási ügyletet a felperesi cég nevében kötötte s hogy az alperestől az e célra átvett összeg a felperesi cég részére átvettnek tekintendő, mint ennek törvényszerű folyományaként a felperes cégnek ezért alperessel szemben való felelősségét. Nem rontja le e következtetés helyességét a felperes által vitatott az a körülmény, hogy az alperes a bécsi bíróságok előtt csupán az eljárt cégtagnak alperesként történt perbevonásával érvényesítette a neki átadott pénzösszegből alperesnek visszajáró s ilyenként jogerősen meg is ítélt összeget, mert a K, T. 97. §-ának jelenleg fenn nem forgó (csőd) kivételétől eltekintve a hitelező nincs kötelezve arra, hogy mielőtt az egyes tagok ellen fordulna, előzetesen a társaságot perelje. (C. 7577/ 1927. J. H. II. 1593.) A közkereseti társaság által a tőzsdebíróság kivételes illetékessége alá való alávetés nemcsak magára a közkereseti társaságra, hanem annak tagjaira is kötelező. (Bp. T. 3282/1901.) A cégjegyzési mód, bár a cégjegyzékbe be van vezetve, a cégaláírás érvényességi kellékéül nem tekinthető, hanem egyedül azt van hivatva bizonyítani, hogy a cégaláírás tényleg az együttes képviseleti joggal biró mindkét cégtagtól ered, anélkül, hogy e körülménynek egyéb módon való bizonyítása ki volna zárva. Ha tehát megállapítható, hogy az illető cégaláírást mindkét cégtag közösen vagy az egyik cégtag a másiknak határozott felhatalmazásával, vagy egy harmadik személy mindkét cégtag megbízásából írta a váltóra, az aláírás a közker. társaságot váltóilag kötelezi. (C. 1757/1896.) A társaság részére megvett s a társaság vagyonába befolyt árúk vételáráért a társaság azon esetben is felelős, ha az árúk megrendelése nem a cégjegyzésnek megfelelően történt. (C. 826/1905.) A cégtagok által okozott károkért a cég felelősségre nem vonható. (C. 39/1910.) A társaság egyik tagja a másik tag kifejezett hozzájárulása nélkül saját maga javára a társaságot váltóilag érvényesen nem kötelezheti és így váltóilag érvénytelen kötelezés jön létre akkor is, ha az egyik tag a saját hitelezője javára a társas cég jegyzésével váltói kötelezettséget vállal; a magánhitelező, aki a tényállást ismerve, szerzi meg a váltót, tűrni tartozik a másik tag részéről a váltói kötelezettség érvénytelensége miatt emelt kifogást. (C. 804/1911.) 91. §. A társaságot az egyes tag jogügyletei nem kötelezik, ha tőle azon jogosítvány, hogy a társaságot képviselhesse, megvonatott (65. §. 4.J, vagy ha