László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 92. §. — 181 abbeli jogosítványa visszavonatott (66. §.); feltéve, hogy a kizárás vagy a jogosítvány visszavonása, úgy mint ezt a jelen törvény a cégvezetői jogosítvány megszűnésére rendeli (42. §.), kellően közzététetett. V. ö.: 42., 65., 66., 77., 79. §§. Az együttes cégjegyzési jogosultságból önként folyik, hogy az egyik cégtag által a másik tagjának beleegyezése nélkül kö­tött és az üzlet köréhez nem tartozó tőzsdei ügyletek felperes céget nem kötelezik és alperes az ezekből az ügyletekből eredő követelését csak magával az illető cégtaggal szemben érvénye­sítheti, s azt a céggel szemben be nem számíthatja. (Bp. f. 5/1905.) Együttes cégjegyzés esetén a közkereseti társaság egyik tagja által eszközölt megrendelések is kötelezik a céget, ha az együttes cégjegyzéstől a gyakorlatban állandóan eltérve, az egyik cégtag neve alatt történt megrendeléseket és vásárlásokat a cég magára kötelezőnek elismerte. (C. 130 1905.) Az, hogy a cégjegyzék szerint a közkereseti társaság céget annak tagjai együttesen képviselik, csak azon esetben bírhatna jelentőséggel, ha a cégtagok az együttes képviseletet a gyakor­latban hatályon kívül nem helyezték volna. (C. 826/1905.) A cégjegyzék azon tartalmával szemben, amely szerint a társas cég érvényes jegyzéséhez mindkét társasági tag együttes aláírása kívántatik meg, a perbeli ellenfelet terheli annak bi­zonyítása, hogy a társasági tagok és egymást a cég önálló jegy­zésére kölcsönösen feljogosították, avagy hogy az egyik cég­tagot a másik, a társasági cégnek a kereseti váltóra jegyzésére külön felhatalmazta. (C. 831/1906.) 92. §. A társasági tag képviseleti jogának bár­mily korlátozása harmadik személyek irányában, jog­hatállyal nem bir. V. ö.: 77., 78., 90., 113. §§. A képviseleti jognak a cégjegyzékbe bevezetett az a kor­látozása, hogy a közkereseti társaság cégét bármelyik tag csak a kirendelt cégvezetővel együtt jegyezhesse, harmadik személyek irányában is joghatályos. (C. 1130/1893.) Meg nem engedhető, hogy közkereseti társaságoknál az ügyletek különböző nemeire nézve különböző cégjegyzés hasz­náltassák, vagyis nem engedhető meg, hogy a társaság külön­böző üzletágai szerint más-más társasági tagok ruháztassanak fel a képviseleti joggal, illetve más-más személyek ruháztassa­nak fel a cégjegyzéssel, mert ez nem lenne egyéb, mint a kép­viseleti jognak, illetve a cégvezetői hatáskörnek az ügyletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom