László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

150 — K. T. 62. §. — tekinthető a kereskedelmi törvény tekintete alá eső alkalmi egyesülésnek. (C. 421/1900.) Regálebérlet iránti társulás nem alkalmi egyesület, (C, 1237/1905.) A vasútépítés elvállalása a kereskedelmi törvény 258. és 259. §-ban felsorolt ténykedések egyikét sem foglalja magában, és így nem kereskedelmi ügylet; már pedig a kereskedelmi törvény 62. §-a szerint alkalmi egyesület csak kereskedelmi ügylet tekintetében keletkezhetik. (C. 264/1900.) A tőzsdei ügyletek kötése céljából létesült társasági szerződés joghatályos és így a társas viszonyban álló felek egymás irányában érvényesen kötelezhetik magukat a közös számlára folytatott tőzsdei ügyletek által eredményezett nyereségben-veszteségben való részesedésre. (C. 7429/1907.) Alkalmi egyesülés a részvénytársaság alapítása végett alakult szindikátus. (C. 4863/1922. Hj. Dt. XVII. 72.) Kölcsönre alapított keresettel szemben a bíróság alkalmi egyesülést állapított meg azon az alapon, hogy felperes alperesnek pénzt adott állatok vásárlására azzal a megállapodással, hogy alperes tartja azokat és hogy azoknak utóbb eladásakor az elérendő nyereségben osztoznak. (C, 437/1923.) Csak előre meghatározott ügyletek tekintetében való társulás esetében keletkezik alkalmi egyesülés. (C. 19/1892.) A K. T. 62. §-ában szabályozott társasági szerződés szóbelileg is jogérvényesen köthető. Az egyik félnek az a kijelentése, hogy ő a peres felek szóbeli megállapodásának egyes részleteit tartalmazó iratot alá fogja írni, nem tekinthető az írásbeli alaknak érvényességi kellék gyanánt történt kikötéséül. (C. 4969/ 1916. Hj. Dt. XI. 46.) Alkalmi egyesülés létrejöttéhez nem szükséges az ügyleteknek a szerződésben való előzetes számszerű meghatározása. Elegendő, ha az egyesülés tárgya kellő határozottsággal eleve meg van határozva. (C. 2618/1922. Kovács II. 10. 1.) Az alkalmi egyesülésben a társaság tartamának előleges meghatározása nem képezi a társasági szerződés lényeges kellékét, mivel ily esetben a szerződő felek bármelyikének jogában álland a társas viszony megszüntetését törvényes módon bármikor követelni. (C. 630/1890.) Az a körülmény, hogy felperes iparengedéllyel nem bír, jogilag nem akadálya annak, hogy részt vegyen egy olyan alkalmi egyesülés alakításában, amely céljául egy esetleg engedélyhez kötött iparüzlet folytatását tűzi ki. (C. G. 75/1903.) Alkalmi egyesüléshez sem iparengedély, sem hatósági engedély nem kell; az ily módon keletkezett alkalmi egyesülés a jó erkölcsökbe nem ütközik. (C. 3726/1923. Hj. Dt. XVII. 24.) Belső jogviszony: Az alkalmi egyesülés jogi természetével nem ellenkezik az, hogy a célba vett közös üzlethez az egyik tag az összes kiadá-