László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 62. §. — 149 Ha valaki egy meghatározott összeggel járul az üzlethez, úgy, hogy ez a betéti kamatoztatás mellett csonkítatlanul bizto­síttatik a részére, kölcsönnel kapcsolatos csendestársi viszony forog fenn akkor is, ha ez az összeg betétnek neveztetett, (C, 519/1910.) 62. §. A közös haszon vagy veszteségre, egy vagy több kereskedelmi ügylet tekintetében keletkező (alkalmi) egyesülések, a jelen törvénynek a keres­kedelmi társaságokról szóló határozatai alá nem es­nek. Az ily egyesüléseknél, amennyiben a felek szer­ződésileg máskép nem intézkedtek, a résztvevők egyenlő mértékben járulnak a közös vállalathoz; a nyereség és veszteségben más megállapodás hiányá­ban fejenkint osztozkodnak. Azon ügyletekből, melyeket a résztvevők egyike harmadik személlyel köt, ennek irányában kötelezve és jogosítva ő lesz. Ha azonban a résztvevő a többiek nevében és megbízásából jár el, vagy ha a résztvevők közösen vagy közös meghatalmazott által szerződnek, a szerződő harmadik irányában egyetemlegesen jo­gosítvák és kötelezvék. A közös üzlet befejezése után a résztvevők kö­zül az, ki az üzletet vezette, a többieknek számadás­sal tartozik. Egyúttal ő köteles a felszámolást telje­síteni. L. a MMT. 1660—1691. §§-aít. Grill-féle Tör­vénytár: Dr. Szende: Kötelmi Jog II. r. 530. s köv. 1. Alkalmi egyesülés ismérvei: A feleknek közös cél nélkül folytatott társasüzlete csak magánjogi egyesülésnek, amennyiben pedig a társulás előre meg­határozott egy vagy több kereskedelmi ügyletre jött létre, úgy az a K. T. 62. §-ában meghatározott alkalmi egyesülésnek tekin­tendő. Az ily társaságok tagjait a K. T. 100. §-ában foglalt jogok meg nem illetik. (C. 35/1913.) A tisztán közös gazdálkodás céljából alakult egyesület nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom