László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

126 — K. T. 57. §. — 1881: XVII. t.-c: Csődtörvény. 24. §.: A szolgálati viszonyt, mely a közadóssal mint szolgálatadóval köttetett, a felek mindegyike felmondhatja. A felmondás idejét, ha az törvény vagy szokás által meghatározva nincsen, a felek bármelyikének kérelmére a csődbiróság határozza meg. 191011920. M. E. sz. rendelet. 2. §. A határozatlan időre kötött szolgálati szerződést csak írásban közölt előzetes felmondással lehet felbontani. A felmondási idő tekintetében érvényben levő jogszabályok akként módosulnak, hogy a felmondási idő két év, vagy ezt meghaladó szolgálat esetében három hónap, fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottat illetően hat hónap. A felmondás csak a hónap utolsó napjára szólhat. 3. §. A felmondási idő szempontjából nem számítható be a gyakornokok és tanoncok gyakorlati, illetőleg tanoncideje, ellenben be kell számítani abba a próbaidőt és az 1914. évi július hó 25. napjától 1919. évi március hó 21. napjáig terjedő időtartam alatt háborús katonai szolgálatban eltöltött időt. A háborús katonai szolgálattal egy tekintet alá esik a tábori csendőröknek, valamint a hadrakelt sereghez hivatalos minőségben szolgálattételre beosztott vagy annak kíséretéhez tartozó polgári személyeknek és a hadrakelt seregnél önkéntes egészségügyi szolgálatban résztvevőknek a háború tartama alatt teljesített szolgálata, továbbá az az idő, amely alatt az alkalmazott az ellenség által személyes szabadságában korlátozva volt (hadifogoly, tusz, internált). Ha a szolgálati viszonyban egy évnél nem hoszszabb megszakítás állott be, a szolgálati időt az alkalmazottat megillető felmondási idő szempontjából folytatólagosan kell számítani, a megszakítás tartamát azonban a felmondási időre nézve a 2. §. második bekezdése szerint mérvadó szolgálati időbe nem kell beszámítani. 6. §. A felmondási idő szempontjából az a mun-