László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 55. §. ­123­elsőfokú iparhatóság, illetőleg az ipartestület békéltető bizott­sága (141. §.) által minden fellebbezés kizárásával döntendők el. Az iparhatóság, illetőleg a békéltető bizottság határozatá­val meg nem elégedő félnek jogában áll, a határozat kihirdetésé­től számítandó nyolc nap alatt igényeit a törvény rendes útján érvényesíteni, miáltal azonban a határozat végrehajtása nem gátoltatik. A belföldön teljesített szolgálati szerződésből származó igé­nyek elbírálásánál a belföldi törvényes rendelkezések az irány­adók. (C. 7328/1925. Gr. XX. 731.) A felmondási időre nem a külföldi szolgálati helyen érvé­nyes jogszabályok alkalmazandók, ha a szolgálati szerződés bel­földön köttetett. (C. 3254/1926. sz. Hj. Dt. XX. 15.) A szolgálati viszonyból kifolyó fegyelmi hatóság gyakorol­hatása nemcsak törvényen vagy törvény erejével biró rendeleten, hanem szerződésen is alapulhat; a fegyelmi hatóság tényleg meg­történt jogos gyakorlásának az a jogszerű hatálya, hogy a ren­des bíróság a felperes illetékes fegyelmi hatóságának elhatáro­zási körébe eső tény valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét felülvizsgálni jogosítva nincs, — ha­nem egyedül azt a kérdést bírálhatja meg, hogy az elkövetett fegyelmi vétség oly természetű-e, mely a nyugdíj szabályok sze­rint a nyugdíj elvesztését vonja maga után. (C. G. 381/1899. Állandó gyakorlat.) A munkakö.iyv jogosulatlan visszatartásából eredő munka­bérveszteség megtérítése iránti kártérítési kereset az előzetes iparhatósági eljárás mellőzésével, a rendes bírói peres útra tar­tozik. (C. G. 147/1907.) Első sorban az iparhatóság előtt kötelesek igényeiket érvé­nyesíteni: A főpincér és őt alkalmazó korcsmáros közti jogviszony, az 1884: XVII. t.-c. 176. §. értelmében elsősorban az iparhatóság elbírálása alá tartozik. (C. 6446/1890.) A kereskedő segédek még ha jutalékkal vannak is alkal­mazva. (C. 168/1902.) A dohánynagytőzsde kiárúsítója. (C. 661/1890.) A gépkezelő. (C. G. 25/1898.) Az iparossegéd járandóságának behajtására kirendelt vég­rehajtási ügygondnok. (Bp. T. 282/1900.) Nem kötelesek előzőleg az iparhatóság előtt fellépni: A gyógyszerész segédek. (Váltótörv, 748/1900.) A vasúti hivatalnokok. (C. 662/1897.) Az olyan utazó, aki más főnök részére is működik. (Hatás­köri bíróság 37/1908.) A szeszgyári gyárvezető. (Bp. T. 718/1898.) A gyárigazgató. (C. 718/1888.) Egy waggongyár osztálymérnöke oly fontos teendőkkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom