László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 45. §. 101 ügyletek kötésével, akár csak hallgatólagos beleegyezéssel is megbíz, és akinek útján a vevő az árut kapja, a kereskedelmi utazóval hasonló megítélés alá eső kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, aki az általa eladott áru vételárának felvételére jogosult. Közömbös e részben az, hogy az ügynök az eladónak üzleti alkalmazottja volt-e. II. Az ilyen ügynök útján történt vétel esetében az áruhiányra alapított kifogásnak nem kell az eladónál megtörténnie, hanem a vevő jogosítva van a hiányzó árura eső vételárösszeget az ügynöknél a fizetés teljesítésekor levonásba hozni. (C. 2377/1926. Hjt. VII. 68.) Utazónak nem tekintendő: Az általános kereskedelmi ügynükséggel foglalkozó, jutalékért működő ügynök a keresk. törvény 45. §-ában meghatározott utazónak nem tekinthető. (C. 660/1898. — Azonos: 205/1891.) Az „Agenturgescháftsinhaber" (ügynökségi üzlet), ha a kereskedő telepén kívül is köt ennek részére, csupán a számára biztosított közben járási díj (provízió) fejében, üzleteket, nem tekinthető a kereskedő utazójának, aki a megbízó kereskedőt terhelőleg és kötelezőleg annak nevében végleges ügyleteket köthetne. (C. 1006/1898.) Azon körülmény, hogy a cég valakit képviselőjének nevez, egymagában jogilag nem alkalmas annak megállapítására, hogy ez a cégnek vételi ügyletek megkötésére jogosult kereskedelmi alkalmazottja volt. (C. G. 244/1901.) Utazó jogköre: Az utazó hatáskörét a főnök tetszése szerint korlátozhatja; a korlátozás harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha azt a főnök általuk felismerhetőleg közzétette, így a főnök előírhatja, hogy az utazó a vételár felvételére ne legyen feljogosítva, de erre harmadik személyekkel szemben csak akkor hivatkozhatik, ha azok arról tudomást szerezhettek; a számlában foglalt általános figyelmeztetés, hogy a fizetés csak az eladónak, vagy írásbeli meghatalmazottjának teljesíthető, nem elégséges. (C. 1199/1891. Nagy 29. 1.) A kereskedelmi utazó jogosítva van az általa kötött vételi ügylet után a vételárat felvenni még akkor is, ha nem áll főnökének állandó szolgálatában. (C. 1735/1894.) Mig az egyszerű ügynökök jogköréhez az ügyletek közvetítése tartozván, tehát a megrendelések tekintetében tett megállapodásokra nézve az, ki az ügynököt kiküldötte, nem hivatkozhatik arra: hogy az ügynök erre fel nem lett volna hatalmazva. (C. 1068/1889.) Az ügynöknél tett megrendelés mindaddig, mig az a fő-