László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

100 — K. T. 45. §. — Az 1900: XXV. t.-c.-ket, az 1884. évi XVII. t.-c. 50. §-ának a megrendelések gyűjtésére vonatkozó ren­delkezései módosításáról, 1. a III. kötetben. Az 1900. évi XXV. t.-c. megszegésével létrejött adásvételi jogügylet a vevővel szemben hatálytalan akkor is, ha foganatba ment. (C. 8988/1926. Hjt. IX. 5.) Az 1900: XXV. t.-c. 4. §-a alapján hatálytalan vételi ügy­let utólagosan nem válik joghatályossá azáltal, hogy a megren­delő a vétel tárgyát átvette, arról váltót adott és a vételtárgyat használatba vette. (C. IV. 9585/1928. Hj. Dt. XX. 80.) Ellenkező: Az 1900: XXV. t.-c. 1. §-ának tilalma, mely szerint annak haíálytilarságára csak a megrendelő hivatkozhatik, következik, hogy annak alapján a megrendelést gyűjtő kereskedő a teljesí­tést meg nem tagadhatja. — Nincs kizárva azonban, hogy a kezdetben nem joghatályosan létrejött ügylet a megrendelő utólag és megfelelőleg nyilvánított akaratkijelentésével jogha­tályossá ne válhasson. (C. VII. 1607/1928. K. J. 1928. évf. 4,7.) Utazónak tekintendő: A 45. §. utazók alatt azokat a személyeket értik, akik va­lamely kereskedő üzleti személyzetéhez tartozik, s kiket főnökük ügyleteknek a telep helyén kívül való megkötésére hatalmazott fel, (C. 579/1885.) Az elnevezés nem döntő: ha valaki az ügynök nevet viseli is, utazónak tekintendő, mihelyt a felsorolt kellékek nála meg­vannak. (C. 957/1896. Nagy 28. 1.) A K, T. 45. §-ának 43. és 44. §-ai rendelkezéseire való uta­lásából kétségtelen hogy csakis az a kereskedelmi utazó tekint­hető a 43. és 45. §-ban meghatározott jogosítványokkal felruhá­zottnak, aki főnökének üzletében állandóan van alkalmazva és az üzlet segédszemélyzetéhez tartozik. Az ily módon alkalma­zott kereskedelmi utazónak jogköre, a 43. §-ra való figyelemmel terjed mindama ügyletekre, amelyeket az általa képviselt keres­kedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak és mindazon jog­cselekményekre, amelyeket az ilynemű jogügyletek rendszerint szükségessé tesznek; már pedig kétségtelen, hogy a kereskedelmi áruknak a telephelyen kívüli ajánlása, a megrendeléseknek az elfogadása s a cikkek árainak meghatározása és a vételi ügy­letnek megkötése mind az üzlet folytatásához tartoznak és azok lebonyolítására szükséges, ennélfogva a K. T. 45. §-ában megje­lölt kereskedelmi utazó jogköre, ha csak az kifejezetten nem korlátoltatik és ez a korlátolás az ügyleti felekkel kellő módon nem közöltetik, nem csupán az ajánlatok felvételére és a fő­nökkel való közlésére, hanem azoknak elfogadására és a vételi szerződés végleges megkötésére is kiterjed. (Kolozsvári T. 223/ 1905.) I. Az olyan ügynök, akit a kereskedő a telep helyén kívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom