Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 45. §. 53 értékpapírokban az építési munkálat megkezdése előtt az illetékes birtokbiróság letéti pénztárába tegye le; b) hogy az ezen területeken létező bármi építmények meg nem bonthatók, mig értékük bíróilag meg nem becsültetett s a kisajátító azoknak a szakértők többségének becsüjében foglalt értékét az a) pont értelmében letétbe nem helyezte. E végből a kisajátító kérelmére az illetékes birtokbiróság hivatalból 3 szakértőt nevez ki, kik az e célra kiküldött bírósági tag által meghiteltetvén, ennek vezetése alatt a becslést foganatosítják, s véleményüket, mely indokolt becsüjöket is tartalmazza, a kiküldött bírósági tagnak átadják, ki azt az eljárásról felvett jegyzőkönyvvel együtt a törvényszéknek bemutatja. Ezen becslési eljáráshoz a tulajdonos s illetőleg a kisajátítási árral meg nem elégedő telekkönyvi érdekelt is meghívandó, kiknek esetleges észrevételei a jegyzőkönyvbe felveendők s a becslés a kérelem benyújtásától számítandó 8 nap alatt befejezendő. Az a) és b) pontban foglalt feltételek teljesítése esetében a birtokba vezetést az illetékes birtokbiróság a végrehajtás szabályai szerint rendeli el és foganatosíttatja, mi ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kártalanítást egyelőre helyettesítő árnak e célból való birói letétbe helyezésének elfogadása az 1881: XLI. t.-cikk 45. §. jogkövetkezményeinek kimondása és foganatosítása nem a telekkönyvi hatóság, hanem a birtokbiróság hatáskörébe tartozik. (C. 1906. július 23. 6729/906.) Igaz ugyan, hogy a vasutak építésére szükséges területek kisajátítása és kártalanítása iránt az 1881: XLI. t.-c. rendelkezik s ennek a törv.-nek IV-ik fejezete a kártalanítást külön eljárásra utasítja, ennek az eljárásnak folyamatba tétele azonban az alpereseknek képezi külön jogát, mely eljárás megindítására felp.-ek nem jogosultak. Tekintve, hogy a per adatai szerint alperesek a kisajátítási eljárást a kereset megindításáig folyamatba nem tették és így nyilvánvaló, hogy alp.-ek, amennyiben a kérdéses vasút még 1895. évben kiépíttetett és üzembe vétetett, a kártalanítandó ingatlanokat az 1881: XLI. t.-c. IV. fejezetében szabályozott eljárás mellőzésével vették el a tulajdonosoktól; felp.-éknek joguk nyilt arra. hogy az alp.-ek részéről a kisajátítási eljárás mellőzésével elfoglalt ingatlanok