Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

30 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 23. §. háztelkek iránt a legutóbbi időkben köttettek, melyek árainak emelkedésére tehát már a kisajátítási vállalat fokozatos létrejötte gyakorolt befolyást; mert továbbá, nevezett szakértők a kérdéses házteleknek a kisajátítás folytáni megcsonkításából a fennmaradó résznek értékveszteségét következtették, anélkül, hogy az értékveszteséget összegszerüleg meghatározták volna és így tudni lehetne, hogy az általuk meghatározott kártalanítási összegből mennyi esnék az állítólagos értékveszteségre. (C. 86. jun. 1. 3035. M. 307.) A kártalanítási összegnek az 1881: XLI. t.-c. 25. §-a értelmébeni meghatározásának csakis a szakértők többségének a tényleges bérjövedelemre alapított és kellőleg indokolt véleménye lehet irányadó és pedig annyival is inkább, mert a kártalanítás mérve az idézett §. szellemében csak a becsléskor tényleg létező viszonyok és körülményeiktől függhetvén, szakértőnek véleménye annyival kevésbé jöhet figyelembe, mert ezen szakértői vélemény nem a tényleges viszonyokra, hanem oly eshetőségekre van fektetve, melyek az építkezés minősége, az anyag és munka árának változása és más jövőbeni körülmények által befolyásolva vannak, vagyis az alap oly ingatag, mely a valódi érték kipuhatolását nem eredményezheti. A többségi szakértők pedig az 1884. évi nov. 22. keletű bérbevallási ivre helyesen támaszkodtak és a felek ebből jogsérelmet nem meríthetnek. A megmaradóit rész elértéktelenítése körül kifejtett érvelés alaptalan, mert kétséget nem szenvedhet, hogy azon előbb értéktelenebb rész a kisajátítás folytán a Népszinházutcára utcai homlokzatot nyer, ezáltal tehát értékében okvetlen emelkedik; csak akkor követelhetvén pedig a tulajdonos értékveszteségét, ha ilyen a kisajátítás által valóban okoztatott: azon érvelés, hogy a kisajátítás folytán nyert előny a viszonosságnál fogva a kisajátító javára sem számítható be, jogi értelemmel nem bir. Tőkésítés tekintetében a 6 százalékos kamatozás a szakértők által helyesen alkalmaztatott, mert eltekintve attól, hogy ellenkező kikötés hiányában ez képezi a törvényes kamatot, azon egyoldalú állítás, hogy a pesti házak ily százalékú tiszta jövedelmet nem hoznának, megcáfoltatik a szakértők többségének határozott véleményén kivül maguknak a kisajátítást szenvedőknek a jövedelmezőség tekintetében kifejtett érvelésével, amidőn azt állítják, hogy a földszintes épületre épített emeletek a befektetett építési költségek kamatain tul is hoznak jövedelmet. A kamatlábnak alkalmazására nézve a valódi becsérték megállapításánál az 1881: LX. t.-c. 148. §-a ez okból és még azért sem lehet irányadó, mert a kikiáltási ár csak az árverés foganatba vehetése céljából állapíttatik meg, mely a vételi kedv, illetőleg a vevők versenyéhez képest a végleges vételár tekintetében többnyire vagy előnyösen vagy hátrányosan módosul. A 2924 frt átalakítási költség a szakértők által egyhangúlag állapíttatott meg. E pontnál kisajátítást szenvedők-